Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. Kiss István. Magyary Zoltán tatai tevékenyésge
hetne azon messzemenően változtatni és hárítsa el a javítás akadályait, teremtse elő feltételeit. 4. Az önkormányzatok hivatása a különböző szakigazgatási ágakkal szemben - amelyek az embereket csak a maguk sajátos szemszögéből nézik és kezelik - a működési területükön élő emberek érdekeinek képviselete, mégpedig általánosan és nem egy- egy kiragadott szempont szerint. 5. A közigazgatás legtöbb adóssága - amint ez a különböző községek helyzetének egybevetéséből kitűnik - a falvak népeivel, a parasztsággal, a mezőgazdasági lakossággal szemben áll fenn és így elsősorban ennek a helyzetén kell segíteni. Az oldalhajtásnak tekinthető Fél Edit által írt Kocs 1936 c. néprajzi monográfián kívül egyéb helyzetfeltárások részben Tata művészettörténeti szerepével, részben pedig a terápia fő célkitűzéséhez a mezőgazdaság fejlesztésének a folyamatához kapcsolódnak. így ezeket célszerűbbnek látszik a vonatkozó helyzetjavítási tevékenységek, a szorosabban vett közigazgatási, továbbá csak a Tatát érintő, illetve a mezőgazdasági vonatkozásban tárgyalni. A közigazgatás fejlesztésére irányuló tevékenység kiindulópontjaként Tata és Töváros egyesítésével indította meg az utat a további tervszerű fejlesztések előtt. A már korábban felvetett, de a hitbizomány ellenállása miatt sokáig húzódó egyesítéshez végül is Magyarynak sikerült egy kínálkozó lehetőség kiaknázásával 1938. július hó 1-jei hatállyal megszereznie az akkori belügyminiszter hozzájárulását. Ezt követte Bókod községnek a járáshoz való csatolása és egyes községi hivatalok megfelelőbb elhelyezése. A járás - a volt tóvárosi községháza szülőotthonnal kiegészített egészségházzá való átalakításával, valamint a községekben létesített jó ivóvízű ún. zöldkeresztes kutakkal és a gondozónői hálózat kiépítésével - bekapcsolódott a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatba. A bekötő utak hálózatának minden községre való kiterjesztése mellett kiépült a Tarján-Felsőgalla út is. Egy-két kivétellel minden községbe eljutott a villany. A jegyzői irodákat pedig az intézet látta el 1:25 000 léptékű térképekkel és közigazgatási adattárakkal. Egyes községekben sor került - főiskolai munkatáborok révén - a vízmosások megkötésére és a forráskörnyék rendezésére. Az elsősorban Tatát érintő főbb eredmények közé tartozik a város fejlődését gátló uradalmi béklyók első áttörése a mai Vöröshadsereg útjának kiépítésével az első városrendezési terv elkészíttetése. A város idegenforgalmi fogadóképességét növelte az 50 ágyas diákszálló. Az idegenforgalmi vonzóerőt pedig a plébánia templom előtti tér rendezése, a Kossuth tér rendezésének megindítása. Az Országgyűlés téri Harangláb és egyes köztéri szobrok helyreállítása és újak felállítása. Utoljára, de nem utolsósorban igen jelentős ebben a tekintetben - felesleges ötletének megvalósításaként - a piarista rendházban a tatai múzeum felállítása és gyűjteményének állandó gyarapítása. Ide tartozik különböző tanulmányok elkészíttetése és kiadása a múzeumról, a tatai majolika történetéről és Tata barokk kori emlékeiről. 21
