Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)
A LOGGIA MOTÍVUM Bonfini és más szemtanúk az esztergomi érseki vár Dunára néző loggiáját dicsérik. A jelenleg látható töredékek és a falkutatás megmutatta, hogy támpilléreken nyugvó zárterkélyek és a közöttük húzódó függőfolyosó alkották a loggiát. Ez a képlet egyenesen illik a vajdahunyadi vár nyugati homlokzatára. A nagytermek elemzése során kimutattuk a budai „Friss" palota mintakép szerepét, s ez a loggia megalkotásában is érvényes. (60) Zsigmond király már felemlített utazása során Avignonban (a Champeaux-főportál két oldalán is) láthatta a támpilléreken ülő zárterkély monumentális megjelenését, s hasonlóképp Párizsban is már használatos volt ez a motívum. A legszebben a Loire-menti XV. századi eredetű kastélyok mutatják a függőfolyosóval, erkélyekkel tagolt palotahomlokzatot. Prágában IV. Károlynak (Zsigmond apja) palotájának díszterme előtt is húzódott folyosó, ennek konzolsora máig is fennmaradt. (61) (30. kép) A loggiamotívum megjelenéseinek további követése előtt érdemes az alkotóelemeket megállapítani, mert így a kapcsolatok, eredetek könnyebben feltárhatók. Az esztergomi palotánál szereplő loggia két fő alkatrészre oszlik: a zárterkélyre és a függőfolyosóra. Lényegében e kettő kombinációja csak Bonfini megnevezésében loggia. Egy érdekes, 1550-es évekből való forrás „Erkél"-nek titulálja. (62) A függfolyosó rész szerkezetileg konzoltartókra szerkesztett áthidalást és padozatot jelent. Az áthidalás íves, vagy szegmens íves lehet (mint a simontornyai várban), de lehet a konzolokra fektetett sík kői emez is, mint Vajdahuny adón, vagy ahogy Esztergomban is megoldották. Ez utóbbi szerkezeti megoldás már a XIII— XIV. század hadi építészetében elterjedt, lényegében a gyilokjárók változataként. Van ahol az egész folyosó fából készült, még a tartókonzolok is. (63) A hadicélon túlmutatóan a függőfolyosó kőből készítve architekturális motívunként jelenik meg, miként Bács várának restaurált tornyán, Diósgyőr tornyán stb. Tehát a szerkesztési elv a XV. században nem ismeretlen. Újdonságot jelent, hogy a palotaépítészethez kapcsolták, a nagytermekhez: a függőfolyosó hadászati jelentősége reprezentációs szereppé váltott át. Legszebben a Loire vidékén Sully kastélya példázza a függőfolyosóra kiültetett dísztermet, amelynek hajlított fatartókból kialakított dongamennyezete van. A Coucy kastély ma már romos nagyterméhez is megfigyelő erkélyek csatlakoztak (29. kép) Maga a folyosó kialakítása zárt jellegű, — nem itáliai szellemben készült sem a budai „Friss" palotában, sem Vajdahunyadon. (59) 28
