Simonné Tigelmann Ilona szerk.: Táncsics Mihály. A magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság és a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága által 1984. május 7-8- án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 1. Tata, 1985)

Előadások - Erényi Tibor: Táncsics Mihály és az 1867 utáni magyarországi munkásmozgalom

Erényi Tibor: TÁNCSICS MIHÁLY ÉS AZ 1867 UTÁNI MAGYARORSZÁGI MUNKÁSMOZGALOM Amikor évtizedekkel ezelőtt Táncsics szociáldemokrata kapcsolataival foglalkoztunk, két korábbi munkásmozgalmi feldolgozás állott rendelkezésünkre: egy kommunista és egy szociáldemokrata. A moszkvai Űj Hangl940-es évfolyama 5—8. számában jelent meg Lándor Béla írása Táncsics és a szocializmus címmel. 1942-ben a Szociáldemokrata Párt kiadásában látott napvilágot Révész Mihály Táncsics Mihály és kora című másfélszáz oldalas munkája. Nincs lehetőségünk arra, hogy ezt a két írást elemezzük. Mindenesetre tény, hogy a szociáldemokrata és a kommunista szerző témánkkal kapcsolatos megállapításai közel állanak egymáshoz. Mindketten számot adnak arról, hogy Táncsics 1869 júniusában az Általános Munkásegylet rendelkezésére bocsátotta újságját, az Arany Trombitát, majd ezt követően — 1869 júliusában — két párthívével; Gonda Lászlóval és Sassy Árpáddal együtt csatlakozott az Általános Munkásegylethez. Révész arról is tudósít, hogy szinte ezzel egyidejűleg kapta meg az Általános Munkásegylet szociáldemokrata vezetőinek köszönő iratát, amely a következőképpen hangzik: ,,Szent és elválaszthatatlan kötelességünknek tartjuk Önnek legbensőbb hálánkat kifejezni az iránt, hogy a munkásosztály ügynökségét magára vállalta. Azon, a képviselőházban történt erélyes felszólalása, amellyel a munkásosztályt emberi jogaiba akarja visszahelyeztetni, keblünkben az Ön iránti legbensőbb hálaérzelmeket költi fel. Fogadja köszönetünket és elismerésünket. Az Általános Munkásegylet. Az Országos Munkáspárt nevében." Az 1869. augusztus 22-i, az első szociáldemokrata budapesti munkásgyűlésen Sassy Árpád — mintegy Táncsics nevében is — általános titkos választójogot és polgári szabadságjogokat követelt. Ezt kiegészítette az állandó hadsereg megszüntetésének, a nép felfegyverzésének, a fogyasztási adók eltörlésének, a progresszív vagyonadónak a szorgalmazásával. A Sassy által előterjesztett program 7. pontja ,,a nemzetiségek teljes egyenjogúságára fektetett és minden más országtól teljesen független Magyarország" megvalósítását követelte. 1869 őszén — e célok érdekében — alakult meg Táncsics és Sassy vezetésével — az Általános Munkásegylet filiale jaként — az Óbudai Munkásegylet. Táncsics az Általános Munkásegylet élén tevékenységét betegsége következtében csak 1870 májusában kezdte meg, lényegében éppen azzal az államsegély üggyel, amely végül is az Általános Munkásegylettől való elválására vezetett. Mint ismeretes, a kért háromszázezer forint felhasználásával Táncsics iparintézetet kívánt létesíteni, azzal a feladattal, hogy az képzett munkásokat neveljen a fejlődésnek indult magyar ipar számára. .,Óhajtom -— írja az Emlékirat-ban —, hogy a kézművesek nagy jelentőségű osztályának értelme akként és oly irányban fejlesztessék, misze83