Simonné Tigelmann Ilona szerk.: Táncsics Mihály. A magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság és a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága által 1984. május 7-8- án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 1. Tata, 1985)
Előadások - Szörényi László: Táncsics szépirodalmi művei és önéletrajza
hozzáteszi, hogy amerikai, Fáy és Voltaire. Van olyan fejezet azonban, ahol saját maga fogalmaz magyar nyelvű, jelszóval felérő mottókat. A XI. előtt például ez áll: ,,A' hol jog 's jogosság nincs, nincs ott morály, nincs 's nem lehet religio." 16 A XIII. fejezetet így vezeti be: „Jog és jogosság nélkül minden tudomány és míveltség, hiú szemfényvesztés, 's álnok álmítás." 17 A XX. fejezet mottója a maga pedagógiai utópiája igazában vitázik a nemesi reformellenzékkel, elsősorban nyilván Széchenyivel, akit folyton bírál: ,,A' ki két gyermeket tökélyes emberré képez ki, többet használ az emberiségnek, mint a' ki egy millió forintott tesz le a' honni intézetek oltárira." 18 Táncsics egyenlősítői teóriáját, amelyet a regényben Bogdán képvisel, a legvilágosabban a Cooper-idézet támasztja alá: „We must meet at all times, and in all places, as equals: net in concession that are wrung by policy, er perhaps by a still less worthy motive ; but a mortals, who have but one Nature and one God." 19 Föltételezhető joggal hogy az amerikai íróra szintén Bölöni hívta föl Táncsics figyelmét. A regény fikciós része helyenként nagy szatirikus erőre vall: például a vidéki nemesfiak báli készülődésének leírása, akár a Gavallérokat író Mikszáthot vagy a Mák virágok kertjét író Krúdy t juttathatja eszünkbe. 20 1836-ban jelent meg Kolozsvárott a Pazardi című regény, amelyet azonban megjelenése után hamar el is koboztak, és második kiadása csak 1873-ban látott napvilágot az író müveinek sorozatában második kötetként. 21 Eszméit rögtön föltárja a mottó: ,,A' honi ipar és nemzeti dicsőség régi oklevelekkel legsikeresebben létesíthetők.' 1 ; illetve az ajánlás: „Jogtalanul üldözött 's ok-nélkül gyűlölt zsidó vallású honfitársainak tiszta morályi szeretetből ajánlja a szerző." Valóban a regény egyrészt az arisztokrácia pazarlását és genealógiai mániáját támadja, másrészt pozitív például állítja a polgárosodó zsidóságot. Ami a diploma-hamisítást illeti, Szinnyei joggal kapcsolja ide Jókai későbbi regényét, a Kiskirályokat. 22 Az egész megítélésében lényegében igaza van Pándi Pálnak, aki szerint rossz regény, noha fontos eszmék megszólaltatója, 23 Ennek ellenére pompás részletei akadnak. Az öreg Pazardi könyvtárának leírását vagy az áltudós szerepeltetését már Szinnyei is kiemelte; hozzátehetjük azonban, hogy Táncsics szatirikus vénája legjobban Gyuri úti leveleiben érvényesül. Például egy fiktív katolikus újságíró, Holdasy nevelési könyvét ismerteti s ebben a burleszk elemekből keveri ki az obskurantizmus kegyetlen szatíráját. „Először az elhalás sötét szobában történjék, mert a fogantatáskor létező körülmények határozzák meg a magzat természetét. Másodszor a terhes asszony vagy lány sokat ne nézzen a napba: mert a gyermeknek szemei fölfelé lennének fordítva, ez egészen elcsúfíthatná a különben szép ábrázatot. Harmadszor, mindjárt születés után a gyermeknek feje lágyát be kell nyomni; mert ha a velőnek nagy helye s ürege van, abba vér szivároghat, mi neki alkalmatlanságot okozna; vagy ha ez nem történnék is, a velő nagyra nőhetne, a téres helyen, a miből sok nyughatatlanság származzék. Negyedszer, ha az anyának nem volna teje, szamártejet kell a gyermeknek adni; mert ezen állat igen kevéssel megelégedő s békés természetű lévén jótevő befolyással munkál a gyermekekre, ötödször, a gyermeket jó korán sok ételre s erős italokra kell szoktatni; mert a belső azaz hazai fogyasztás által nevekedik az ipar és jóllét. Hatodszor, a gyermek jókor sok alvásra szoktattassék, naponként legalább húsz 71
