Simonné Tigelmann Ilona szerk.: Táncsics Mihály. A magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság és a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága által 1984. május 7-8- án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 1. Tata, 1985)

Előadások - Unger Mátyás: A tankönyvíró Táncsics

Ugyanez áll a magyarok történetét elmondó krónikáira is. Jafet vagy Cham — Noé egyik vagy másik fia áll az őstáblázat élén s a kiadás időpontjától függően eljut V. Ferdinándig illetve 1857-ig a Lánchíd-Alagút átadásáig.

52 A nemzeti történelem előadása során — arányaiban is — különösen nagy hangsúlyt kap az őstörténet, melyet a lelkes hazafi Táncsics Horvát István tántoríthatatlan híveként ad elő még az 50-es évek végén is.

53 Kétségbevonhatatlan tényként fogadja el a szittya leszármazást, — amit azonban jó demokrataként a szittya leszármazás werbőczyánus-nemesi felhangjai nélkül ad elő. (Nála az hogy magyar, osztálykülönbségek nélküli közösséget jelent.) \ A honfoglalás Táncsicsnál a magyarok harmadízben való visszatérése. „Először jőtek Hunnok neve alatt." „Avar vezér alatt újra bejőnek" s „Harmadszor és végre Magyarok neve alatt jöttek 895-dik esztendő táján, és ez országot máig bírják."

54 Szerzőnket sem a leszármazásról hallott nézeteiért sem a háromszoros honfoglalásért nem szabad megrónunk. Egy nép kereste akkor önmagát s nemzeti identitását — másokhoz hasonlóan — elsősorban a méltó történeti múltban s az érdemes ősökben. Táncsics is úgy érezte, hogy a méltó múlt adja az erkölcsi-, történeti legitimációt a nemzeti törekvések valóra váltásáért folytatott küzdelemhez. A nemzeti történelem eseményeit Táncsics kronologikus rendben, az Árpád-házi, a Vegyes házbeli s a Habsburg uralkodók sorrendjében mondja el. Ez az előadásmód .— az 1843-as kiadású kis összefoglalásban — tovább merevedik azáltal, hogy királyonként; kérdés-felelet formájában fejti ki véleményét. (Mátyás királyra vonatkozólag pl. a következő kérdésekre ad választ: „Ki volt ez időszakban legjelesb király? Mátyás uralkodásáról mi nevezetest tudni? Egyességben volt e Friderikkel (III. Frigyessel)? A tudományokra nézve mit tett Mátvás? Mikor nyomták hazánkban az első könyvet ?)

55 Az események előadása — az 1859-es és 1861-es tankönyvben Horváth Mihályra támaszkodva — visszafogott, erősen a tényekre hagyatkozó. A cenzúra miatt „nem lehetett az eseményeket épen úgy megírni, mint a szoros igazság megkívánta volna."

56 Ez különösen vonatkozik 1848/49 történetére, mely a terjedelemhez mérten rendkívül kurta és sem Kossuth, sem Batthyány sem Görgey neve nem fordul elő benne. Táncsics — maga is a halálra ítéltek között — még álnéven sem vállalkozhat — a biztos elutasítás veszélye nélkül — a forradalom és szabadságharc elmondására. A tényszerűség, a visszafogottság sem akadálya azonban annak, hogy történetfelfogásának néhány vonása ne érvényesülne következetesen. Felvilágosodott demokrata volta egyértelműen kitűnik. (II. József „nagy lelkének örökös és dicső emlékei"-t, azaz rendeleteit, törekvéseit helyeslőleg veszi számba.

57 Nem szereti az arisztokratákat, de Széchenyi gyakorlati alkotásairól elismeréssel szól.)

58 Általában nem ítéli el a Habsburgokat s nem kél a rendek pártjára. De — a terjedelmi lehetőségekhez 45