Simonné Tigelmann Ilona szerk.: Táncsics Mihály. A magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság és a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága által 1984. május 7-8- án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 1. Tata, 1985)

Varga Gyula: Megyei kösztöntő

A történelmi emlékek és a jelen gazdasági eredményei mellett szólnom kell a bennünket körülvevő tájról, természeti környezetünk szépségeiről. Á Vértes vadregényes tájai, a Gerecse gazdag vadállománya, Tata tavai és a Duna másokkal egybekötő folyama része életünknek. Mindezek erősítik kötődésünket a tájhoz. A történelem folyamán —, hogy ismét visszakanyarodjak az emlékülés témájához — többször változtak a megyék határai. Az 1950-es módosítással került megyénkhez többek között Ácsteszér község is, ahol 1799ben, 185 éve született Táncsics Mihály. De nemcsak ezen utólagos idekerülés miatt valljuk magunkénak, hiszen életútjának több állomása is megyénkhez köti őt, így : Kisbéren szabó mesterséget tanul, Bakonyszombathelyen takács-segéddé avatják és végül 1877-től rövid ideig Komáromban lakik a lányánál. Szellemi örökségét is örömmel vállaltuk, hiszen a halála óta eltelt 100 év alatt nem vesztett értékéből a Táncsics életmű. Miként Bölöni György írta: „meg nem alkuvó, eszmékhez hű alakjában meg kívánta mutatni, hogy lehet valaki nemzeti szabadságharcra buzdító patrióta és társadalmi forradalmár egy személyben..." Pályája, kitartása, egész magatartása példaként szolgálhat a mai kor emberének. Hogy miért lehet példa? Jól mutat rá egy régi könyv előszava: „Szolgálni akart, szolgálni a magyar népet, melyből fakadt. A szegény jobbágy fia előtt mind élesebben és élesebben bontakozik ki célja: a magyarságot önállóan gondolkodni, önmagától cselekedni tudó néppé kell nevelni. Néppé, mely előítéleteit lerázva, érezze és akarja használni erejét és tehetségét," Ő maga ezt úgy fogalmazta meg: „Hazám, nemzetem, s eznek nyelve volt most is és lészen mindenkori foglalatosságom tárgya." Nagy utat tett meg Táncsics addig, míg parasztfiúból takácslegény, majd segédtanító, tanító, író, országgyűlési képviselő és életében példakép lett. A sanyarú jobbágy életből saját tehetsége és szorgalma által jutott el a századvégi munkásmozgalomhoz. A harcos, megalkuvást nem ismerő, a nép felemelkedéséért minden személyes áldozatot vállaló, a jövőben igaz bittel bizakodó, egész életében az önmaga által megszabott szigorú erkölcsi szabályok szerint élő, elhivatott forradalmár emlékét igyekszik méltóan és tisztelettel megőrizni Komárom megye. Ott tartjuk számon megyénk nagyjai között. Balassi, Pálóczi Horváth, Csokonai, Jókai, Babits, Klapka, Fellner Jakab, Szinnyei, Jászai Mari, Bánki Donát között. Emlékének ápolására 1971-ben múzeumot hoztunk létre szülőházából. Emléktáblák, szobrok jelzik Táncsics életének főbb színtereit, intézmények, utcák viselik nevét. Alig néhány napja zártuk a Táncsics gimnáziumok találkozóját Kisbéren, melyet kétévenként rendeznek meg. S az emlékülés után is sor kerül még több rendezvényre, kiállításra. E rendezvénysorozattal kívánunk tisztelettel megemlékezni a lelkes