László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók

BALOGH CSILLA (1. tábla 6-10) A Keszthely-Fenékpuszta, déli erőd­fal, 1970/4 sír függőpárja (1. tábla 1) és a budakalá­szi 1528. sírban másodlagos felhasználásban a gyön­gyök közé csüngőként felfűzött függő3” díszítetlen. A Keszthely környéki fülbevalók szegényes leletegyüttesű női sírokból származnak, vas- és bronzkarperecekkel együtt fordulnak elő. Ezek figye­lembe vételével sorolták be a függőtípust a pannoniai romanizált lakossághoz köthető leletanyagba.50 51 A keszthely-fenékpusztai temetők alapján keltezték a típust a 6. század utolsó harmadára/végére, legfel­jebb a 7. század elejére.52 Legutóbb Vida Tivadar a horreumi fülbevalópár 568 utáni keltezéséről írt.53 A többi sírleletből származó darabot is figyelem­be véve ennél összetettebb helyzettel kell számol­nunk. A budakalászi és a csákberényi fülbevalók rá­tétdíszes (úgynevezett szemes) gyöngyök társaságá­ban kerültek elő, amelyek aligha kapcsolhatók össze a romanizáltak ízlésvilágával. A gyöngysoraikban egyáltalában nem találjuk a késő antik maradványla­kosság anyagára annyira jellemző monochrom gyön­gyöket. A kölkedi és a zamárdi sírokban vagdaló kések (Hack- vagy Küchenmesser) voltak, amelyek feltű­nése az avar kori emlékanyagban a tovább élő gepi­da népességgel hozható kapcsolatba.54 Ezek a formá­jukat tekintve Meroving-típusú kések a gepida teme­tők55 és a hegykői 18. langobard sír56 57 * mellett Kelet- Pannonia, a Maros-völgy erdélyi szakasza és a Kö­­zép-Tisza vidék kora avar kori temetőiben fordul­nak elő,5/ ahol egyéb germán/gepida tárgytípusokkal együtt a népesség gepida tradíciójával hozhatók ösz­­szefüggésbe. Szintén a Meroving-kultúra irányába mutat a kölkedi sírból származó, a deréktájon viselt Cividale­­típusú fibula és a bal lábfej mellett előkerült egy­oldalas csontfésű is.5'4 A fibula analóg darabja a Kölked-Feketekapu B-85. avar kori59 és a hegykői 18. langobard6” sírból való. A fibulákat a 6. század első 50 PÁSZTOR 2008, Abb. 2. 51 BIERBRAUER 2004, 51-72; VIDA 2008, 31-38; VIDA 2011,403. 52 BÓNA 1983,118-119; KISS 2001, 210. 53 VIDA 2011, 414. 54 KISS 1992, 54; KISS 1996, 266-267; GARAM 1995, 383-55 KISS 1992, Liste 16. 56 BÓNA 1971, Abb. 15. 6; BÓNA-B. HORVÁTH 2009, Taf. „ 8-7-57 Vö.: KISS 1992, Liste 15; KISS 1996, Liste 44. Közép avar környezetben Tiszafüred-Majoros 7 sírjában ta­láljuk meg (219., 278., 335., 480., 515., 685. és 792. sír), amely temetkezéseket Garam Éva a temető első kro­nológiai fázisába, a temetőt a 7. század közepe táján megnyitó, első temetkezések közé sorolta. (GARAM 1995,383 ) felétől, az utánzataikat — amelyek közé a kölkediek is sorolhatók — a 6. század utolsó harmadától legfel­jebb a 7. század elejéig keltezik.01 A Kölked-Feketekapu B-438. sír T alakú áttö­résekkel tagolt csontfésűjének párhuzamai szórvá­nyosan késő római, nagyobb számban alemann és langobard temetőkben fordulnak elő.02 A fésű áttört díszítésmódja római hagyományokra vezethető visz­­sza, analóg darabjai alapján a 6. század utolsó har­madára datálható.63 Korabeli gúlacsüngős fülbevalót öntött kivi­telben a Kárpát-medencei darabokon kívül alig is­merünk. A Bizánci Birodalom területéről egyetlen szórvány adat van, az észak-macedóniai Gradiste Gradiste lelőhelyről.64 Eddig elkerülte a kutatás fi­gyelmét a Ringelsdorf-Langfeld (Ausztria) langobard temetőjéből származó szórványlelet.65 A Kárpát-medencétől keletre, a Krím-félszigetről két lelőhelyről ismerjük öntött formában ezt a fül­bevalóformát. Lucistoeben két temetkezésben for­dul elő,66 Skalistoeben gyakori típusnak tartható." Azonban mindkét lelőhelyen csak a 7. század első fe­lére tehető horizontban találkozunk ezzel az ékszer­típussal.68 Öntött, üvegberakásos gúlacsüngős fülbevalók (2. tábla 1-9) 1. Bad-Deutsch Altenburg-Burgfeld (Ausztria), szór­vány (2. tábla 1)69 2. Bugac-Felsőmonostor, Csitári-tanya, szórvány. (3. kép 3; 2. tábla 5) A terület műszeres leletfel­derítése során került elő, egyéb avar és honfogla­lás kori leletek társaságában. Leírás: 1 db bronz­ból öntött függő. A gúla alsó végén három kisebb és egy nagyobb, a gúlával egybeöntött, tömör gömbtag van. A gúla oldalain kettős gyöngysor­keretben háromszög alakú üvegbetét ül. A füg­gő kerek füle a gúlacsüngővei egybeöntött. Felü-1 KISS 2001, Abb. 41.438, Taf. 81.2,5. 59 KISS 2001, Taf. 29.10. 60 BÓNA-B. HORVÁTH 2009, Taf. 8. 7-8. 61 BÓNA i960, 241; WERNER 1962, 70; MARTIN 1986, 188. 62 KISS 2001, 202. 63 KISS 2001,202-203. 64 MIKULCIÖ 2002, 300. Abb. 199. 1. Idézi: VIDA 2011, 403-5 ALLERBAUER 2000, 703. 66 44. sírkamra 11. temetkezés és 238. sírkamra 12. temet­kezés. (AJBABIN-CHAJREDINOVA 2009, Taf. 117. 7, Abb. 13.18-19.) 67 Vö.: VEJMARN-AJBABIN 1993. 68 AJBABIN-CHAJREDINOVA 2009, Abb. 13, Abb. 18; VEJMARN-AJBABIN1993,183. 69 WINTER 1997,165. Taf. 47 4i: 2. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom