László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Bartus Ádám et al.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2012-ben folyatott régészeti feltárások eredményeiről

BARTUS-BORHY-DELBÓ-DÉVAI-KIS-NAGY-SEY-SZÁMADÓ-VIDA vidéket kell megemlítenünk. 3 Ha a típus elterjedé­si területét és sűrűsödési pontjait nézzük, megálla­pítható, hogy négy zónában gyártották ezeket: a Raj­­na-vidéken (talán Kölnben), Pannóniában, Syriában (lehetséges, Dura Europosban), ezen kívül a Pontus­­vidéken, Tanaisban.’4 Jelen vannak a kisebb méretű, kifelé hajtott, cső­szerű, melegen lekerekített peremmel rendelkező, szabadon fújt, díszítetlen tálformák, (12. tábla 3-4) amelyek jellemzőek a Kr. u. 1. század második felétől a 2. század második feléig.* 74 75 * * * * A leggyakrabban előkerülő pohárforma tovább­ra is a függőleges falú, enyhén megvastagodó szájpe­remű, hengeres testű pohár, amelynél mind melegen lekerekített, mind vágott peremkialakítás megtalál­ható, főként díszítetlen kivitelben, de néha plasztikus szálrátéttel ellátott változata is megfigyelhető (12, 15-25, 27-39).6 (12. tábla ti, 14-15; 13. tábla 1-9, 11-12,14-21) Ez a típus megfeleltethető Barkóczi ka­talógusában a 60-62., Drag. 30-as terra sigillatára emlékeztető formával, amelyek üvegváltozatai Pan­nóniában a Kr. u. 2. század végére és a Kr. u. 3. szá­zadra datálhatóak, míg augsti párhuzamaik a Kr. u. 2. század közepétől a Kr. u. 3. századig tehető.8 Egy­­egy díszített változatán előfordulhat a perem alatt bekarcolt vonaldísz, illetve becsiszolt szalagdíszítés is. A vásártéri poharak döntő többsége ebbe a típus­ba sorolható.74 A 2012-es idényben előkerült néhány plasztikus szálrátéttel díszített kehelytöredék, amelyek egyéb­ként a lelőhely jellegzetes leletei (7-10).80 (12. tábla 6-9) Ez a díszítési technika a kerámiák barbotinos díszítéséből ered.81 Ezek az üvegek a Kr. u. 2. század második felében jelennek meg mind keleten, mind a birodalom nyugati felén. Az első műhelyt, amely va­lószínűleg Syriában lehetett, még nem azonosítot­ták pontosan. A nyugati területeken legalább két mű­helykört lehet elkülöníteni, az egyik a Rajna-vidékre, valószínűleg Kölnbe lokalizálható (ezenkívül példá­ul Észak-Galliában is lehetett egy a kölninél alacso­nyabb színvonalon gyártó műhely), a másik pedig va­lahol Pannóniában működhetett.82 A pannoniai rá­STERN 2001,137. 74 STERN 2001,137; PAOLUCCI1997, 68. 75 RÜTTI 1991' Fonn AR 107' AR io9 i; QQETHERT. POLASCHEK1977, Form 22; ISINGS 1957, Form 46a, , 44a. 7 RÜTTI 1991, Form AR 98.1, AR 98.2; ISINGS 1957, Form 85b; GOETHERT-POLASCHEK1977, Form 47a. BARKÓCZI 1988, Form 29. (Brigetióból és Intercisából származó edények.) 8 RÜTTI 1991, FormAR 98.1, AR 98.2. 9 DÉVAI 2011, 137; BARTUS-BORHY et al 2012, 13; BARTUS-BORHY et al 2013,17. 80 DÉVAI 2011,137; BARTUS-BORHY et al 2012,14. 81 BARAG 1967, 65. 82 STERN 2001,138-139. tétdíszes kelyheket Barkóczi elemezte, és négy cso­portot állított fel.83 A most előkerült töredékek az edény alapanyagából készült színtelenített díszítése­ket tartalmaznak, amelyek inda- és levélmotívumo­kat formáznak, az indák felszíne rovátkolt, míg a le­véldísz bepecsételt körmotívumokat mutat. A töredé­kek Barkóczi második csoportjába sorolhatóak.84 Néhány töredéke látott napvilágot annak a Kr. u. 2. század közepétől a 3. század közepéig jellemző pohárformának, amely színtelenített és melegen le­kerekített pereme alatt az edény alapanyagából ké­szült, vékony szálrátét díszítés figyelhető meg (11, 13-14, 26).83 (12. tábla 10, 12-13; 13- tábla 10) Ér­dekes az a színtelenített üvegből készült, félgömbös pohárforma, amelynél az edény oldalfalából kiképzett bütykök és bordák figyelhetőek meg (29). (13. tábla 13) A típus töredékei a vásártéri ásatásokon rendszeresen előkerültek.80 A forma használata a Kr. u. 2. század közepétől 3. század közepéig jellemző.8 Érdekesség, hogy a 2012-es idényben egyértelműen asztali italfelszolgáló edényhez tartozó töredék nem látott napvilágot. Noha a korábbi évek­ben sem találtunk nagyszámú, ebbe a kategóriába sorolható töredéket, néhány példány ez idáig minden ásatási idényben előkerült.88 Érdekes megemlíteni emellett, hogy a korábbi évektől eltérően nagyszám­ban kerültek elő hasábos testű palackok töredékei, csaknem kivétel nélkül kékeszöld árnyalatban (48- 59).89 (14. tábla 3-8) A formába fújt tároló- és szál­lítóedények alján gyakran jellegzetes mintákat fi­gyelhetünk meg.90 A 2012-ben talált darabok között két töredéken figyelhető meg minta (53, 57), (14. táb­la 5-6) mindkettő egyszerűbb, csupán az edény al­ján, annak stabilitását növelő mintázatot mutat. Az egyiken körív mellett a saroknál elhelyezkedő kör fi­gyelhető meg, a másik esetben szintén körív, emellett a saroknál téglalap mintázat látható. Ez a változatos formájú, alján gyakran névbélyeggel ellátott edénytí­pus az első számú szállítóedénynek számított, amely üvegből készült. Reliefábrázolásokról, szarkofágok­ról és sírkövekről is ismerjük használatának mód­ját.91 Jelentősége abban állt, hogy szögletes formája 83 BARKÓCZI 1981, 35-62. 84 BARKÓCZI 1981, 35-62 85 RÜTTI 1991, Form AR 99; BARTUS-BORHY et al 2012,17, Kat. 16. 86 DÉVAI 2011,136; BARTUS-BORHY et al 2013,17. 8 RÜTTI 1991, Form AR 60.3; ISINGS 1957, Form 96b; BARKÓCZI 1988, Kat. Nr. 132. Barkóczi katalógusá­ban hasonló díszítés egy intercisai, a Kr. и. 3. század első felére datálható töredéken figyelhető meg. 88 DÉVAI 2011,139. 89 RÜTTI 1991, Form AR 156; ISINGS 1957, Form 50. 90 CHARLESWORTH 1966, 26-40. 91 ROTTLOFF1999, 42. Például a Simpelfeldből szárma­zó szarkofágon. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom