László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Bartus Ádám et al.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2012-ben folyatott régészeti feltárások eredményeiről

BARTUS-BORHY-DELBÓ-DÉVAI-KIS-NAGY-SEY-SZÁMADÓ-VIDA

ák (Pannonische Glanztonware) anyaga sötét-, barnás- vagy világosszürkére égetett, homokot, több esetben fehér mészszemcsét tartalmaz, bevonatuk matt vagy fényes sötétszürke. Formailag egy Drag. 37 terra sigillata utánzatot (14) (11. tábla 1) és egy pátkai típusú tálat (15) (11. tábla 2) lehetett meghatározni. Két oldaltöredéken pecsételt motívumok láthatóak: egyiken levéldísz (16), (11. tábla 3) másikon két sávban egy széles, rovátkolt patkó(?) egy osztott körmotívummal, alatta levélsorral (17). (11. tábla 4) A pannoniai szürke kerámia gyártása a Kr. u. 1. században kezdődött meg, és ez a tartomány a típus fő elterjedési területe is. Virágkorát a Kr.u. 2. század közepén élte, majd a rheinzaberni és westendorfi terra sigillatak megjelenésével a Kr. u. 3. század közepére pannoniai forgalma megszűnt.53 Brigetiói gyártásukat Nagy Lajos vetette fel, a műhely fennállását Kr. u. 120 és 180 közé keltezte.54 Később a Szőny-Gerhát fazekastelep feltárásával a kerámiatípus helyi gyártása bizonyítottá vált.55

A füstölőtálak (turibula) szürke és nyers színű változata is jelen van a szőny-vásártéri anyagban. Formájuk alacsony vagy magas, megnyúlt, díszítésük azonos a Római Birodalom többi részéről ismert füstölőtálakéval: a szájperemet és a has külső oldalát 2—5 sorban, ritkábban a talp szélét vagy a magas talp közepét plasztikus hullámsorok, szögletes bevagdosott bordatagok, esetleg fogazás díszíti, gyakori a belső fogazott peremléc is. A turibulum itáliai eredetű forma. A Kr. u. 1. században jelent meg Pannóniában, a provincián belüli elterjedése követte a tartomány római meghódításának és megszervezésének folyamatát. Leginkább a Kr. u. 2-3. században jellemző, de a római uralom végéig megtalálható.56 E. Gose, a Rajna-vidéki kerámiaanyag feldolgozója szerint a füstölőtálak formai fejlődése a meredekebb felső részű, karcsúbb edények felé mutat,57 Brigetióban azonban ilyen formai fejlődést jelenleg nem lehet kimutatatni. Gyártásuk a szőny-kurucdombi és Szőny- Gerhát fazekastelepen is folyt.58

A kerámiaanyagban mindössze hét márványozott festésű töredék (0,07%) található. Készítéstechnikájuk megegyezik a korábbi években tapasztaltakkal: a rossz minőségű, sárgára égetett anyagra közvetlenül vitték fel ecsettel a vörös márványozást. Az edények formáját egy esetben sem lehet pontosabban meghatározni: egy oldaltöredék gyűrűs tálhoz,59 két talpgyűrűtöredék talán terra sigillata utánzathoz tartozhatott (18).60 (11. tábla 5) Márványozott festésű edények a Kr. u. 1. századtól az Antoninus-korig általánosan jellemzőek voltak Pannóniában,61 a technikát a Szőny-Gerhát fazekastelepen is használták.62

2012-ben három töredékkel (0,04%) bővült a brigetiói arcos edények száma (19). (11. tábla 6). Sárgára égetett, jó minőségű anyagukat kopott, vörös bevonat fedi. Bár a töredékek nem illenek össze, anyaguk és hasonló kivitelezésük alapján egy edény részeinek tekinthetőek. A perem egyenes, lekerekített, a nyakat három borda tagolja. A két oldaltöredék hajfürtöt ábrázol, az egyiken egy fül is látható. A szőny-kurucdombi és Szőny-Gerhát fazekastelepen is készített,63 ritka figurális díszítésű edények az utóbbi időszakban évről évre jelentkeznek a szőny-vásártéri kerámiaanyagban.

Összességében megállapítható, hogy a Szőny- Vásártéren 2012-ben előkerült, helyi készítésű kerámiaanyag a Pannónia szerte általánosan megfigyelhető típusokat és formákat öleli fel. A 2—3. századra jellemző edények többsége a canabae területén fekvő katonai irányítású, szőny-kurucdombi és Szőny- Gerhát fazekastelepeken készülhetett. A leletanyagból kiemelendőek a Consp. 20 és Drag. 54 formájú terra sigillata utánzatok és az arcos edény töredékek, amelyek csekély számban ismertek Brigetióból.

KATALÓGUS

1. Nyers színű kerámia oldaltöredéke (8. tábla 1) Ltsz: KGYM 2012.L13-14.025.134.

Leírás: Nyers színű szűrő oldaltöredéke. Anyaga sárgára égetett, apró kavicsszemcséket tartalmaz. Méretek: m=2 cm, sz=3,6 cm, vátlagos=o,4 cm.

53 PÓCZY 1957, 37; KARNITSCH 1957, 116; FÉNYES 2003,120,124.

54 NAGY 1942, 258; MARÓTI1991,379.

55 BÓNIS1979, Abb. 8:5-7.

56 HARSÁNYI2012, 247-248.

57 GOSE 1984, 38.

58 BÓNIS 1976, 78; BÓNIS 1979, Abb. 7:17,18, Abb. 9:9-11,

Abb. 15:15-17.

d9 Ltsz.: KGYM2012.L16-M16.050.22.

2. Brigetiói sávos kerámia oldaltöredékei (8. tábla 2) Ltsz.: KGYM 2012.M13-14.061.190-191, 2012.M13- 14.061.195.

Leírás: Brigetiói sávos kerámia három oldaltöredéke. Anyaga barnássárgára égetett, apró kavicsot, fekete szemcséket tartalmaz, enyhén porózus. Külső oldalát

60 Ltsz.: KGYM 2012.L13-L14.097.22, 2012.M13-M14.065.14.

ы BÓNIS 1942, 22; PÓCZY 1956, 42; GABLER 1977,161; GABLER 1989, 495.

62 BÓNIS 1979, Abb. 6:14—15, Abb. 9:1, 5—6, 8, Abb. 14:6, 9, Abb. 15:13-14, Abb. 17:7:

63 BÓNIS 1977, Abb. 3:9; BÓNIS 1979, Abb. 18:9, Abb. 23:3-42