László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSE KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN mazta a küldötteket, hogy a két párt egyesítési kongresszusán alakítsák meg a Magyar Dolgozók Pártját. Ezzel hivatalosan is megszűnt a magyar munkásmozgalom legrégebbi pártja, a Szociáldemokrata Párt. Délután sor került a két munkáspárt egyesítési kongresszusát megelőző nagygyűlésére a Hősök terén, ahol Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád mondott beszédet.98 Másnap, június 13-án megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártjának első kongresszusa. A kongresszus, amelyen 294 kommunista és 149 szociáldemokrata küldött vett részt, jóváhagyta az MKP és az SZDP egyesülését. Megválasztotta az új Központi Vezetőséget és a Politikai Bizottságot, az előzetes megállapodások értelmében a párt elnöke Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás lett.99 A Magyar Dolgozók Pártja megalakulásakor új programnyilatkozatot fogadott el, amely kijelölte a közvetlen és a távolabbi feladatokat. Eszerint politikai téren az államgépezet teljes demokratizálását, az új alkotmány elkészítését és a Függetlenségi Front átszervezését tűzte ki célul.100 Gazdasági téren az életszínvonal emelését, az ország termelőerőinek fejlesztését, a mezőgazdasági termelés növelését, a kizsákmányolásból eredő jövedelem további csökkentését és megszüntetését helyezte kilátásba. Állást foglalt a tervgazdálkodás kiterjesztése, valamint a Szovjetunió és a népi demokratikus államok tervgazdasági együttműködése mellett.101 Kulturális téren a program hangsúlyozta a vagyonos osztályok művelődési monopóliumának megszüntetését, amelynek érdekében követelte a nyolcosztályos általános iskola rendszerének megszilárdítását, kiépítését, a népi kollégiumok támogatását és az egyházi iskolák államosítását. Az országban élő nemzetiségek számára a párt a teljes állampolgári egyenjogúság biztosítása mellett síkra szállt a saját anyanyelvükön történő oktatásukért, a társadalmi és politikai szervezkedésük teljes szabadságáért. A külpolitikát illetően leszögezte, hogy annak alapját a Szovjetunióval, valamint a népi demokráciákkal való szövetség és szoros barátságjelenti.102 A program végül megállapította, hogy a Magyar Dolgozók Pártja a szocialista társadalomért küzd majd, amelyben megszűnnek a kizsákmányoló osztályok, megszűnik az embernek ember által történő kizsákmányolása, míg az elkövetkező fejlődés a kommunizmus felé vezet majd.103 ÖSSZEGZÉS Tanulmányunkban a két munkáspárt egyesülésének Komárom-Esztergom vármegyei eseményeivel foglalkoztunk. Úgy véljük, egyértelműen kijelenthető, hogy az 1947. augusztus 31-i választásokat követően a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyében is lendületből olvasztotta be a Szociáldemokrata Pártot. Mindezt a vármegye esetében is jól felépített koncepció mentén haladva vitték véghez. Ennek főbb állomásait a Szociáldemokrata Párt vármegyei szervezeteiben a baloldal kiépítése és a politikailag megbízhatatlan egyéneknek az egységbizottságok által történő eltávolítása jelentette. A források alapján ez utóbbi procedúra során 430 sze-Wencz Balázs MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Esztergom E-mail: wencz.balazs@kemarchiv.hu 98 GÁBOR 2001, 282. 99 VIDA 1986,311. 100 VIDA 1986,312. 101 IZSÁK 1998,100. 102 IZSÁK 1986,189. mélyt távolítottak el a pártból, ami nem mondható túlságosan soknak, figyelembe véve a 10000104 fő körüli taglétszámot. Ennek magyarázatát a kutatásunk utolsó pillanatában előkerült rendőrségi hangulatjelentésekben foglaltak jelenthetik, amelyek alapján arra következtethetünk, hogy még a kizárások előtt sok alapszervezetben kiléptek azok a tagok, akikre a biztos kizárás procedúrája várt. Ezt követően került sor pontosan meghatározott menetrend betartása mellett a két munkáspárt alsóbb szervezeteinek, majd 1948. május 17-én a vármegyei szervezetek egyesülésére. 103 RÁKOSI-SZABÓ1979, 605-104 Ezt a számot a Magyar Kommunista Párt Komárom- Esztergom vármegyei taglétszámainak adatait tartalmazó statisztikákból vettük. 27З
