László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
WENCZ BALÁZS alacsony számában többek között szerepet játszhatott az is, hogy például a dorogi szénmedence településein a Szociáldemokrata Párt szervezeteiben a baloldali gondolkodású egyének vezető szerepre tettek szert, illetve az, egyes helyeken a jobboldalhoz tartozó tagok még a tisztogatási hullám kezdetén kiléptek a pártjukból.54 A „jobboldali munkásegység ellenes”, „demokráciaellenes” és „rémhírterjesztő” kizártak között találunk orvost, főjegyzőt, hivatalvezetőt, üzemvezetőt, postást, lakatost, borbélyt, gépkocsivezetőt, kőművest, esztergályost és betanított munkást is.55 Az imént említettekkel ellentétben a vármegye területén előfordult olyan község is - példának okáért Kisigmánd -, ahol a Szociáldemokrata Párt XXXVI. Kongresszusának56 értelmében a jobboldali elemek eltávolítása tárgyában a következő megállapítást tették: „Az egységbizottság mindkét párt vezetőségével folytatott tárgyalás alapján megállapítja, hogy a Szociáldemokrata Párt kisigmándi szervezetében jobboldali osztályidegen elemek nincsenek, vagy olyanok, amelyek a két munkáspárt egyesülését bármilyen szempontból is veszélyeztetnék.”57 * A kizárásokkal párhuzamosan zajlott a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatok elvégzése is, amelyek közül a legfontosabb - az MKP III. vármegyei konferenciájának értelmében - a ю-es csoportok kiépítése volt. Mindez 2-3 pártszervezet kivételével úgy a párt-, mint az üzemi bizalmiak területén februárban mindenütt megtörtént. 6 A csoportok létrehozására egyébként felsőbb utasításra a legjobb és legaktívabb párttagokat kellett kijelölni, méghozzá azért, mert „a legfőbb célunk az, hogy az elvtársakat ideológiailag is megneveljük. Tehát a 10-es csoportok azért lettek létrehozva, hogy ezen keresztül pártunk ideológiáját még szélesebb rétegbe kiszélesítjük. Tehát a tagkönyvcsere után is meg kell maradni a 10-es csoportoknak.”59 Németh József vármegyei propagandista jelentésében már arról írt, hogy márciusban a csoportok agitációs munkája már-már zavartalanul működött. A tagfelvételi zárlat feloldását követően6" pedig egyre nagyobb számban kérték a felvételüket a pártba a munkásosztály mellett a középosztály és az értelmiség közé tartozó polgárok is. Mire azonban az új tagkönyvek kiosztása megtörtént, a kommunista 54 ÁBTL A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának iratai, 1.2.5. d. 199-200. 55 PSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-16/180. 6 114-115-56 Az 1948. március 6-8. között megrendezett kongresszuson döntöttek a két párt egyesüléséről. 57 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/53.13-38 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/23.55. 59 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/4/I. 74. vezetés azzal szembesült, hogy az 1947. decemberi 25268 fős tagság 1948 áprilisára 21800 főre csökkent. A legnagyobb arányú veszteség érdekes módon a bányatelepeken (Tatabányán és Dorogon) következett be. A különbség okaként elsősorban a nyilvántartások pontatlan vezetését hozták fel. Soós Sándor szerint ugyanis a belépőket minden esetben rögzítették, az elköltözőket és az időközben elhunytakat azonban már nem. Ráadásul taglétszámcsökkentőnek ott voltak még a kizárt jobboldali szociáldemokraták is, akik amellett, hogy továbbra is részt vettek a pártéletben, kitűnő kommunistaellenes propagandát is kifejtettek.61 Természetesen magát a tagkönyvcserét igyekezetek ünnepélyes keretek között lebonyolítani, különösen a vármegye városaiban. A Rákosi Mátyás által aláírt tagkönyvek átvétele során természetesen nem maradhattak el a párt mellett tett hűségnyilatkozatok és a fogadalmak sem.62 A tagkönyvcsere azonban a vármegyei felsőbb vezetés körében hiányérzetet is okozott, amit a legátfogóbban Németh József fogalmazott meg: „Az egész megye területén nem tudtuk kihasználni eléggé a tagkönyv kiosztás nevelő és öntudatosító hatását. Ennek oka az volt, hogy a központ elsők között tűzte ki Komárom-Esztergom vármegyét az egyesítésre, a tagkönyvet a központ nem tudta elkészíteni. Mikor végre megjöttek a tagkönyvek, rohammunkával történt a kiosztása, nem tudtuk azt ünneppé varázsolni.”63 A tisztogatási munka elvégzését követően kerülhetett sor a vidéki pártszervezetek egyesítésére, ennek tervezete szerint a legalsóbb alapszervezeteknél (város, község) kellett elkezdeni az előkészítési, majd a végrehajtási munkákat 1948. május 15-i határidő megjelölésével. Ezt követően kerítettek sort - elsősorban vasárnap és ünnepnapokon - a vármegyék székhelyén a vármegyei egységesítő értekezletek megtartására. A két munkáspárt egyesítésének zárását a június 12-én kezdődő országos konferencia jelentette.64 Komárom-Esztergom vármegyében a városi, községi és üzemi alapszervezetek egyesítését május 9-ig kellett végrehajtani, míg a vármegyei egyesítő konferencia időpontjaként május 17-ét jelölték ki.6’ Az előkészítési feladatok közé tartozott a községekben végzett megfelelő előkészítő munka és 60 1948. február 21. és március 15. között, az úgynevezett gátszakadás elkerülése érdekében az MKP vezetése az SZDP-vel történő megállapodás szerint tagzárlatot rendelt el. 1 PSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-16/180. 116-117. 2 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/20.143. 63 PSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-21/105. 6 974 PSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-7/205. 2. 65 PSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-16/33. 47, 49-268
