László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
VASZARY KERTJE (VASZARY JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ TATAI HÁZA) ÉPÍTÉSTÖRTÉNET A 18. századi térképen4 „Cseketó allai kertek” néven jelzik azt a területet, amely a Béka-hegy és a Cseke-tó fejgátjától (az angolkerttől) északra nyúlik, és alacsonyabban is fekszik, a Cseke-tó gátja alatt. Valamikor tehát felparcellázott kertek voltak ezen a részen, amelyet északról az Agostyáni út házsora, délről maga a Cseke-tó határolt. A kerteket a mai Petőfi utca helyén lévő dűlőn lehetett megközelíteni. Házak a 20. század előtt nemigen lehettek itt. A Vaszary-villa közelében egyetlen nagyobb, régi ház található, amely a Faragó-családé volt, és 1932-ben épült, a környék szűk utcáinak szomszéd házai azonban mind ennél is újabbak. Az Agostyáni út és az Erzsébet tér között a dűlőkhöz igazodva később utcát nyitottak (a Horthy Miklós, ma Petőfi utcát), itt ma is állnak az akkor épült eklektikus villák. A Vaszaryházat is erről az utcáról lehetett megközelíteni. A műteremház megszületésekor úgy állhatott az angolkerthez közeli, háborítatlan rétek csendjében, mint a valamivel későbbi Lányi-villa a tatai réteken, az óváros közelében.6 * 13 14 Egy 1885-ös kataszteri térkép szerint a Vaszary-villa telke a környék legnagyobb kertje volt, Kamelor Károly, majd Ignácz tulajdonában.'5 A tatai műteremház pontos keletkezési körülményeit, a megbízás, a tervezés fázisát nem ismerjük, évszámhoz, helyhez, mesteremberekhez köthető, pontos adatunk ezekkel kapcsolatban nincsen. Rendelkezésünkre állnak az ingatlannyilvántartás adatai, amelyek arra utalnak, hogy a telket 1911-ben vásárolta Vaszary János, a ház pedig 1912-re készült el.16 Toroczkai 1916-ban megjelent könyvében, a Himes udvarban, 1911-re datált alaprajzot közölt a Vaszary-villáról.17 A biztos datálást az alábbi tények is megerősítik. A nyergesújfalui Ridly-villa, a tatai műteremház szakasztott mása nyilvánvalóan a tatai ház mintájára épült 1912-1914 között.4 Vaszary János tatai háza, a nyergesi villa mintaadó épülete tehát már 1912-ben állhatott. A Vaszary-villa falán közvetlenül a festő halála utáni időben elhelyezett emléktábla is az 1912-es évet jelöli meg az itt-tartózkodás kezdeti évszámaként. Azt is tudjuk, Rosenbach Mimi édes-13 KDM HGy Révhelyi-hagyaték, üvegnegatívok. 14 Ezt az állapotot, miután a Lányi-villa az újonnan nyitott Május 1. út peremére került, már elég nehéz elképzelni. 15 Tóváros 1885-ös kataszteri térképe. Tata, Földhivatal. A tulajdoni lap bejegyzései: „Tóvároson 1911. július 18- án kelt adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog vétel jogcímen Vaszary János festőművész tóvárosi lakos javára bekebeleztetik (1911. nov. ll.). Tóvároson 1912 december 17-én kelt községi bizonyítvány és vázrajz alapapja 1910-ben halt meg, amely körülmény egyfelől a nógrádi utazások, tartózkodások megszűntét (s a tatai tartózkodások sűrűbbé válását) jelentette, másfelől azt, hogy egy jelentős örökség birtokába jutottak. Ez az örökség jelenthette a tatai ház anyagi hátterét, ez adott módot az építkezés finanszírozására. Az ingatlannyilvántartási adatok szerint tehát 1911- ben Vaszary telket vásárolt, és Toroczkaival házat terveztetett. Ekkor készül el az a planum, amely a Hímes udvarban meg is jelent 1911-es évszámmal. Az engedélyes terv és a kivitelezés viszont 1912-re maradt. A láz építési dátuma tehát 1912.____________________ £ 6. kép: Vaszary János tatai villájának kertjében Image 6: János Vaszary dans le jardin de sa villa de Tata ján a 838. hrsz. ingatlanon ház épült feljegyeztetik. (1912 dec. 26.).” (Tata, Földhivatal.) TOROCZKAI-WIGAND1916,19. A nyergesújfalui Kossuth utcában ma is álló épület a tatai villa hű mása, az ottani építtetői igényekhez és építőanyagokhoz igazítva. Hiteles adatok szerint a tervezés 1912-ben kezdődött. Az építészt a ház elkészülte után, 1914-ben fizették ki. Keserű Katalin kapcsolatot feltételezett Vaszary és a Nyergesújfalun villát fenntartó Kernstok Károly között, amely Toroczkai nyergesi megbízását eredményezte. (KESERŰ2007, 79.) 249
