László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
KÖVESDI MÓNIKA A TULAJDONOS Vaszary János festőművész2 a modern magyar festészet egyik legnagyobb mestere volt.3 A század elején már ott volt az élvonalban, az az időszak pedig, amikor katedrát kapott a képzőművészeti főiskolán (1920-1932), művészetének abszolút elismerését jelentette, festőfejedelem voltának nyilvánvaló bizonyítékát adta. A főiskola katedrájáról való eltávolításában erős egyénisége, újító szelleme, modern törekvései nyertek igazolást, a nyugatos, franciás modernizmusé, amelyet akkor már nem tűrt a hivatalos kultúrpolitika. „A rendkívül színes egyéniségű, művészetében és temperamentumában is lüktető lendületű Vaszarynak igen nagy hatása volt a magyar avantgarde törekvésekre.” - foglalta össze tömören Vaszarynak a magyar művészettörténet folyamatában betöltött szerepét Németh Lajos.4 Művészeti tanulmányait Münchenben, majd Párizsban folytatta. Nagybátyja, Vaszary Kolos hercegprímás megbízásai segítették őt pályája kezdetén. 1904-ben Budapesten ismerkedett meg Rosenbach Máriával,5 a rétsági főszolgabíró lányával. 1905 őszén házasodtak össze. (1. kép) A házasságkötés után a nyarakat Tatán, a teleket krisztinavárosi lakásukban töltötték. 1910-ig, Rosenbach Sándor haláláig sűrűn tartózkodtak Rétságon és Pusztaszántón, a családi birtokon. Ezután tartósan berendezkedtek Tatán.6 1. kép: Vaszary János 1905 körül Image 1: János Vaszary vers 1905 Vaszary János festői életművét több, jól elkülöníthető korszakra tagolhatjuk. Kezdetben a naturalizmus, a szecesszió, az impresszionizmus jelentkezik, majd a hadifestőként az első világháború hadszínterein, Szerbiában eltöltött szörnyű évek után egy sötét, expresszív s azt követően egy kivilágló korKaposvár, 1867-Budapest, 1939. 3 A mester életművének legújabb feldolgozására lásd: PLESZNIVY 2007. szak, az art deco világa. E korszak szellemes, dekoratív, lendületes ecsetvonásokkal felvitt, akvarell finomságú olajkompozíciói között találjuk a legtöbb Tatán készült képet. Tatai témájú képek 1909-cel kezdődően bukkantak fel az életműben. Ebben az évben készült egy fürdőzőket megörökítő kompozíció a tatai Fényes-fürdőn, valamint az angolkert egy kevéssé ismert ábrázolása. (7. kép) A ház képét a Vaszary-életművön belül az 1910-es években látjuk először, még nem is a házét, csak a telekét, a két nagy monolittal, amelyek a kaputól befelé vezető út mellett voltak, és besüppedve, de megvannak ma is. (8. kép) 1919-ben készült a „Lovasok a parkban” című festmény, amelyen a tatai angolkert képeslapokon ismétlődő, legjellegzetesebb tájrészletét, toposzát látjuk. (9. kép) A nyári lak előtti lejtő tágas térségén szétnyílnak a lombok, megnyílik a vue, mi erre a tisztásra pillantunk rá az egykori forrástó felől. A lombok közül, mintegy véletlenül megpillantott csapat, a gróf előkelő vendégeinek csoportja, úrlovasok vörös és kék kabátban. Ez a Tatán született kép már a főművek közül való. A 20-as, 30-as években a tatai tájat, a műteremházat, annak részleteit és kertjét ábrázoló (illetve azt helyszínnek, háttérnek választó) képek aztán megsokasodtak az életműben. Ebből az időből való a „Parkban” című kép is, amelynek számos változata ismert. (10. kép) A tatai képek jellegzetessége az a magas nézőpont, amelyet itt is megfigyelhetünk, s amelyet a földszinti és az emeleti erkélyről való kitekintés során nyerünk a kertről. Ha csak a bejárat szélesen szétnyíló üvegezett ajtajában állunk, már innen is megemelkedik nézőpontunk, és az udvarra, a kertre mintegy kívülállóként tekintünk be. Hogy Tata miként került a Vaszary-házaspár látókörébe, nem tudjuk. Ha csak véletlenül, azon sem csodálkozhatunk, hiszen a Budapesthez közel eső, könnyen megközelíthető, varázslatos szépségű kisváros a 19. század végétől (a lovas élet megindulásával) ismert és rendkívül kedvelt kirándulóhely volt. Legszebb része az angolkert, amelynek nemcsak nosztalgikus hangulata, grottái és ruinái, dendrológiai ritkaságai, hanem elsősorban kristálytiszta forrásvizei és bugyborékoló forrástavai jelentették egyedülálló szépségét. Ha belegondolunk, hogy a magyar hangosfilm hőskorában milyen sokszor választották helyszínnek a várost és főleg az angolkertet, talán el tudjuk képzelni a kisváros helyét országosan az érdekességek, látnivalók - a korszak turisztikai slágerei — között. 4 ML 4,697-Rétság, 1879-Tata, 1942. 6 A családtörténet kiváló összefoglalása: GÉGER 2008. 244
