László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Perger Gyula: Régi tatai harangok

REGI TATAI HARANGOK akarja a fontos kérdés megoldását hanem célja az, hogy ez a fontos ügy a legelőnyösebben és legmegfe­lelőbben legyen tnegoldva az ő részvételével és bele­szólásával. Már most, hogy a hitközség hogy an fog­ja a harang fennmaradó árát a hívektől beszedni, abba beleszólni nem akar. Tata 1922. december hó g-én Kiváló tisztelettel Menninger Mátyás taná­» 21 esős. Az új harangok beszerzéséről, elhelyezéséről és felszenteléséről a bevezetőben idézett sajtóhír pon­tosan beszámolt. így természetes, hogy az 1924 után keletkezett leltárak már négy harang adatait rögzí­tették, köztük a háborús beszolgáltatástól megmene­kült 38 mázsás harangét is. Az 1930-as összeírás szerint: „Ingóságok I. Fémtárgyak 38. Szentháromság harang 1761 38 q 1 darab 39. Patrona Hung, harang 12 q 1 darab 40. Szent Ferencz harang 8qi darab 41. Szent Márton harang 6q 1 darab."21 22 23 E leltár adatait ismételte meg az 1934-es vizitá­• / • 23 CIO IS. Az új tatai harangok azonban alig két évtizedig jelezhették az idő, illetve az emberi élet múlását, hív­hatták a híveket a szentmisékre. 1944. március 27-én ismét a „haza oltárán" kellett feláldozni őket. A II. világháború során elkobzott harangokról 1947-ben Gyimóthy Gyula tatai plébános az alábbi jelentést küldte az Egyházmegyei Hivatalnak. „Nagyméltóságú Megyéspüspök Úr! Kegyelmes Atyám! A legmélyebb tisztelettel jelentem Nagyméltósá­gú Megyéspüspök Úrnak, hogy a tatai elsőkerületi plébánia-templomból 1944 március hó 2y.én kettő harangot vittek el az egyiknek súlya 1069 kg, a má­siképedig 787 kg. Megmaradt még kettő harangunk az egyik 38 q., a másik pedig 562 kg. A plébánia te­rületén van még a kálvária kápolna tornyában kb. 25 kg s a piarista atyák kápolnájában körülbelül ugyanilyen súlyú kisharang. Jelentésem tudomásul vételét kérve maradok a Nagyméltóságú Megyés­püspök Úr iránt a legmélyebb tisztelettel Tata, 1947. november hó 4. Gyimóthy Gyula plébános.”24 Az 1761-ben Johann Ernest Christelly pozsonyi műhelyében öntött — В hangolású - Szenthárom­ság-harang tehát a második világégést is túlélte. Pár­ja az 1923-ban F. W. Rincker által Budapesten öntött Szent Márton-harang,25 s a Szent Kereszt-templom tornyában kapott helyet a város legrégebbi - egykor a Kálvária-kápolnában lévő - 1650-ben öntött lélek­harangja is. (4. kép) 4. kép: A Kálvária-kápolna egykori lélekharangja a Szent Kereszt-templom tornyában (fotó: Varga Edit) Abb. 4: Die ehemalige Seelenglocke der Kreuzwegkapelle im Turm der Sankt Kreuz Kirche (Foto: Edit Varga) 21 GyEL PL Tata (I.) Plébánia Iratai, szám nélkül. 22 GyEL PL Tata (I.) Plébánia Iratai. A Tatai plébánia­­templom leltára az 1930. évre. Az összeíró azt is felje­gyezte, hogy a toronyban kereplő is van. 23 „4 campanas: 6 q, 8 q, 12 q, 38 q.” (GyEL PL Visitatio canonica 1934. Archi-Diaconatus Comaromensis. Visitatio canonica in parochia Tata peracta die 3. mensis Septembris anni 1934.) 24 GyEL PL Egyházkormányzati Iratok 247/1947. 25 Rincker a németországi Sinnben született, és ott is hunyt el. 1922 és 1927 között az Ecclesia Harangmüvek Rt. öntőmestereként Csepelen öntötte magyarországi harangjait. 235

Next

/
Oldalképek
Tartalom