László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Schmidtmayer Richárd: A vértesi várak "valódi" urai az 1440-es években
SCHMIDTMAYER RICHÁRD zsoldosokat fogadott fel.57 Újlaki Miklós itt hagyta el végleg Erzsébetet, mert az nem volt hajlandó a titkos tanácsába bevenni őt, és ekkor vált Ulászló egyik legmegbízhatóbb hadvezérévé.58 Győrben érte a királynét az a békeajánlat is, amelyet többek között ifjabb Rozgonyi István közvetített.59 A béketárgyalások helyszínéül Tatát jelölték volna ki, amelyből arra következtethetünk, hogy a vár és város Erzsébet és Ulászló befolyási övezetének határára esett. A választásban talán közrejátszott az is, hogy ifjabb István részben birtokosa lehetett már ekkor is Tatának. A békeajánlat elutasítását követően az események egyre súlyosabbá fordulása miatt Erzsébet és a csecsemő V. László különböző helyekre távozott Győrből.60 A királyné Pozsony városából folytatta az ellenállását. Mellette maradt id. Rozgonyi János és Szécsi Tamás is.61 ULÁSZLÓ TÁBORÁBAN Az ifjú Ulászló Budára érkezését követően az őt támogató főurak úgy döntöttek, hogy Győr elfoglalásával próbálják meg a Szent Koronát megszerezni. Mindezzel demonstrálni tudták volna erőfölényüket. Az ostrom csak félig járt sikerrel, hiszen a fő célt nem érték el, csupán Erzsébet vezérét, Ciliéi Ulrikot tudták fogságba ejteni. A Vértes a katonai akció felvonulási területének számított, így annak biztosítása nélkül nem vállalkozhattak volna a művelet végrehajtására. Emiatt is elképzelhető, hogy ifjabb János valóban szembehelyezkedett Erzsébet elképzeléseivel. Mindenesetre jelen volt június 29-én azon a budai gyűlésen, ahol érvénytelenítették V. László megkoronázását, és hűséget esküdtek Ulászlónak.62 Július 17-én koronázták meg Ulászlót Székesfehérváron, majd ezt követően, az év folyamán ifjabb János minden nehézség ellenére kitartott mellette.63 A két tábor közötti front továbbra is ifjabb János birtokain keresztül húzódott, ami minden bizonnyal megnehezítette a várak irányítását. A Veszprém megyei Essegvárat el is foglalták tőle.64 Talán hűséges szolgálatai megerősítésére az év végén Ulászló ifjabb Jánosnak immár élethossziglan adományozta Vitány várát. A vár kevésbé jelentős, ám birtokai több vámos helyet is magukba foglaltak, így mindenképpen 57 TELEKI1,201. Kottannerné is megemlékezett a csehekről. (MOLLAY1965, 276; MOLLAY1979, 58.) Czeczko Henrik győri kapitány („hauptman von Raab”): 1440. október 23. (DF 287150.), győri kapitányként kimutatható 1446-ig. (ENGEL 1996,323.) 58 MOLLAY 1965, 276; MOLLAY 1979, 58. Mollay Károly szerint erre csak június 12-ét követően került sor. (MOLLAY 1965,138. j.; MOLLAY 1979, 54 j.) 59 A békeajánlatra és körülményeire: PÁLOSFALVI 2003, 907. Ifjabb István Győrben: 1440. június 7. (DF 241810.) Erzsébet 1440. június 7-én még Győrött tartózkodott („comissio propria”). (DL 80724.) 1440. június 13-án már Pozsonyból írt levelet („comissio propria”). (DF 289246.) Idősebb Rozgonyi János jelenlétére többek között egy adománylevél utal: 1440. augusztus 8. (DL 13576.) 62 MÁLYUSZ1957,76,128. j. 63 Ulászló hívének nevezte és az ifjabb Jánosnál zálogban levő Zánka birtokot másnak adományozta a zálogjó bevételi forrásnak számíthattak. Az eddig az oklevelekből kirajzolódó kép alapján az ifjabb Jánosnak voltak veszteségei, de 1440 végére sikerült minden vértesi várat megőriznie. A következő évben folytatódtak az összecsapások a két fél között. Szécsi Tamás budai támadását65 maga után vonta Esztergom ostroma. Ez utóbbit jelentősen felértékelte, hogy Erzsébet is a térségben tartózkodott,66 ami a katonai cselekmények nagyfokú intenzitását jelenthette. Ifjabb János több familiárisát elveszítve vett részt a küzdelmekben.6" Elkeseredése azonban annál is nagyobb lehetett, mert ugyan januárban beiktatták Vitány várának tartozékaiba ellentmondás nélkül,68 azok azonban ismét felvonulási területbe estek, hiszen Ulászló Esztergom sikertelen ostroma után Réde felé haladt, s onnan folytatta - immár több sikerrel - a dunántúli hadjáratát.69 Ifjabb János a hadjárat végén, a szombathelyi katonai táborban úgy vélhette, hogy birtokainak megőrzésére és gyarapítására folytatott stratégiája jó irányba halad, hiszen a győztesnek tűnő fél mellett állt, aki vértesi birtokai mellett újabb birtokokkal is jutalmazta hűségét. Azonban ezekben az adományokban - Vitány várát kivéve - nem egyedül szereösszeg megfizetéséért: 1440. szeptember 4. (ZALA II, 500-501.) Közben ismeretlen okból összeveszett Rozgonyi Rénold lengyel familiárisával, Precopius-szal. Perhalasztásuk: 1440. november 11. (DL 13592.) 64 PÁLOSFALVI 2003, 912. Essegvár 15. századi változatos történetének összefoglalása: HORVÁTH 2002, 15- . 24-5 REISZIG1942, 65. Erzsébet Sopronból érkezett, Pozsony: 1440. december 25. (DF239768.); Esztergom („comissio propia”): 1441. január 5. (DF 239772.), január 7. (DF 241826.), január 11. (DF 249993.); Komárom: január 14. (DF 239774.), január 22. (DF289251.); Óvár: február 5. (DF226044.) 67 1441. január 17. (DL 13605.) 6 1441. január 24. (DL 24732.) 69 Ulászló itineráriuma alapján 1441. január 27. Vise- grád, február 2-6. Esztergom, február 12. Réde („in villa Rede, in descensu nostro exercituali”) (DL 13610., DL 25961.), február 19-március 2. Pápa. (SROKA 1995, 26.) 200
