László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Skorka Renáta: A krakkói kereskedők esete az urburaispánnal
A KRAKKÓI KERESKEDŐK ESETE AZ URBURAISPÁNNAL MMAe (Wydali Piekosinski, F.-Szujski, J.) Monumenta Medii Aevi Historica rés gestas Poloniae illustrantia I-XIX. Cracoviae 1874-1927. MOLENDA 2001 Molenda, D.: Polski olów na rynkach Europy Srodkovej w XIII—XVII wieku. Warszawa 2001. MÜLLNER 1972 Müllner, J.: Die Annalen der Reichsstadt Nürnberg von 1623: von 1351-1469. Nürnberg 1972. PAULINYI 2005 Paulinyi O.: A középkori magyar réztermelés gazdasági jelentősége. In: (Szerk. Búza J.-Draskóczy I.) Paulinyi O.: Gazdag föld - szegény ország. Tanulmányok a magyarországi bányaművelés múltjából. Budapest 2005, 27-57. STROMER 1968 Stromer, W. von: Nürnberger Unternehmer im Karpatenraum. Ein oberdeutsches Buntmetall-Oligopol 1396-1412. Kwartalnik Historii Kultury Materialnej 17 (1968) 642-662. STROMER 1970 Stromer, W. von: Oberdeutsche Hochfinanz 1350-1450. Wiesbaden 1970. STROMER 1973-75 Stromer, W. von: Die ausländischen Kammergrafen der Stephanskrone - unter den Königen aus den Häusern Anjou, Luxemburg und Habsburg - Expontenten des Grosskapitals. Hamburger Beiträge zur Numismatik 27/29 (1973/75) 85- 106. SZEGFŰ 1911 Szegfű Gy.: Oklevelek I. Károly pénzverési reformjához. Budapest 1911, 7-11. TEKE 1995 Teke Zs.: Firenzei üzletemberek Magyarországon 1373-1403. TSZ 37 (1995) 129~ 150. TEKE 2003 Teke Zs.: Kassa külkereskedelme 1393-1405 között. Századok 137 (2003) 381-404. TRINGLI 2010 Tringli I.: Vásártér és vásári jog a középkori Magyarországon. Századok 144 (2010)1291-1344. VÉGH 2006 Végh A.: Buda város középkori helyrajza I. (Monumenta Historica Budapestinensia 15.) Budapest 2006. WEISZ 2007 Weisz B.: A nemesércbányákból származó királyi jövedelmek az Árpád-korban. In: (Szerk. Révész É.-Halmágyi M. ) Középkortörténeti tanulmányok 5. Az V. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2007. június 7-8.) előadásai. Szeged 2007, 249-259. WEISZ 2011 Weisz B.: Az Árpád-kori harmincadvám. In: (Szerk. J. Cabello-C. Tóth N. ) Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Nyíregyháza 2011, 267-277. WENZEL 1880 Wenzel G.: Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest 1880. ZsO I (Összeállította Mályusz E.) Zsigmondkori Oklevéltári. (1387-1399) Budapest 1951. ZsO III (Mályusz E. kéziratát kiegészítette és szerkesztette Borsa I.) Zsigmondkori Oklevéltár III. (1411-1412) Budapest 1993. THE MERCHANTS OF KRAKOW AND THE „URBURA ISPÁN” OF HUNGARY RENÁTA SKORKA The name of Ulrich Kamerer, burgher from Nuremberg, turns up for first time in the sources of medieval Hungary in 1396. The upper German merchant as the member of the firm ,Kamerer-Seiler’ had a vested interest both in the import of silver into Venice and the trading with cloth of the finest quality from the Low Countries. Thus it is not by chance that Kamerer’s business in Hungary was connected to the emporium of Kassa (Slov. Kosice) situated in the North Carpathian mining district, where alongside the valuable deposits of silver, copper and lead were represented also the richest goldfields of medieval Europe. It is known from the Acta Iudicaria of Kassa, that Kamerer in Hungary took part as well in commerce of oxleather, precious metals and cloth, and, moreover, he succeded to obtain important posts in the royal financial administration. During the period 1396-1397 as ispán of the thirtieth and the urbura he collected considerable income from the toll on foreign trade and mining. As an office-holder in the service of the Hungarian king, Sigismund of Luxemburg, Kamerer introduced new customs procedures against the merchants of Krakow exporting Hungarian silver and copper, whose merchandise wasn’t controlled by the ispán of the chamber as before, but by the noblemen who had the right to take tall on their own estates. These noblemen came to an agreement with the ispán by virtue of which in return for some money they handed over to Kamerer the silver and copper forfeited from the merchants. The new system could work because the king was absent from the country and due to this reached the firm Kamerer-Seiler’ significant extra profit. Translated by Renáta Skorka 183
