László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
BALOGH CSILLA 16. kép: A Szentendre-típusú gúlacsüngős fülbevalók lelőhelyei Abb. ló: Fundorte der pyramidenförmigen Ohrgehänge des Szentendre-Typs Biskupijéből (10. tábla 6)27b való. Az előbbi és a san fransiscoi szépművészeti múzeumban lévő, hozzá hasonló arany függő (10. tábla 8) az inotai fülbevaló közeli párhuzama. A lengyelországi Michalkowból Z. Vinski által közölt nagyméretű aranyfüggő (10. tábla 9) a peszéradácsi közeli rokona. A kevés Kárpátmedencén kívüli példány ellenére a függőtípus alapvetően az avar emlékanyagra jellemző, valószínűleg helyben készültek. A fülbevalók keltezése A fülbevalók viszonylag szegényes, egyszerű mellékletű sírokból származnak. A búji fülbevaló mellől származó orsókarika és a szentesivel együtt a múzeumba került, szegeccsel átütött bronzlemez töredéke keltező értékkel nem bír. A hódmezővásárhelyi függő mellől egyéb lelet nem került elő. A kunpeszéri 1. sír fülbevalója egy homokkitermelés során megsemmisített sírból származik. Mindössze 5 fülbevalós síregyüttest és/vagy a lelőhely egészének leletösszefüggéseit vizsgálhatjuk meg, hogy a kronológia kérdéséhez közelebb jussunk. A Deszk-G, 15. sír függőpárjának kísérőleletei egy vascsat, egy mag alakú borostyán és rátétdíszes gyöngyök voltak. A gyöngyök többsége a 6. század végétől a 7. század közepéig divatos, viszonylag hosz-27 BÁLINT 1989, Abb. 51.3. 279 PÁSZTOR 1996,123-124. 280 KOCH 1977, Farbtaf. 2. 281 BÓNA 1983, 6. kép. 282BÓNA 1983,104. szú életű típus (vörösesbarna és fekete alapon kétrétegű dudoros, fekete alapon kétrétegű dudoros és fehér hurokfolyatott gyöngyök).274 Kronológiai értékkel bír azonban a lánc vörös alapon fehér hurokfolyatott és sárga rátétdíszes gyöngye, amelynek párhuzamai főként a Meroving-anyagban tűnnek fel, és amelyeket a 6. század végétől a 7. század első évtizedéig kelteznek.* 279 280 A szentendrei 2. sírból a fülbevalókon kívül monochrom és rátétdíszes gyöngyök származnak, valamint egy pár, nem túl jó minőségű, ezüst, kürtös végű lemezkarperec.281 Bizonytalan a II. Iustinus (565—578) kopott tremissis származási helye; előkerülhetett az 1. és a 2. sírból is. Bóna István az előbbit tartotta valószínűbbnek.282 A sír gyöngyei közül a kétszeresen összetett monochrom gyöngynek van keltező értéke, ez a típus a 7. század második negyedében jelenik meg az avar kori gyöngyviseletben.283 A kétszeresen összetett rátétdíszes gyöngyök hosszú életű típusok, a 7. század közepéig előfordulnak.284 A kürtös végű lemezkarperecek többsége a 7. század első felére keltezhető, de a 7. század utolsó harmadáig számolhatunk előfordulásukkal.285 A Szegvár-Oromdűlő, 870. fülkesír leletei között és a peszéradácsi együttesben pipereeszközök 283 PÁSZTOR 2008,316-317. 284 PÁSZTOR 1997,195-'S’G A RAM 2001, 72. Például. Gyenesdiás (MÜLLER 1989, 147) és Stejanovci (Szerbia) (MINlC 1982, 43- 46). I24
