László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
BALOGH CSILLA Ezek alapján a fülbevalótípus 7. század első harmadának végére/második negyedére való keltezése látszik valószínűnek. Deszk-típus219 (12. kép; 6-7. tábla) 1. Alibunar-Schliessel J. kertje (Szerbia), szórvány (7. tábla 2 )220 2. Deszk-D, 170. sír (12. kép 3; 7. tábla 1)221 3. Deszk-H, 12. sír (12. kép 1; 7. tábla 3) Északkelet-délnyugati tájolású fülkesírba eltemetett felnőtt nő mellől borostyángyöngyök, vascsat és orsókarika, tojás és disznócsontok mellett 2 db arany gúlacsüngős fülbevaló került elő. Leírás: Az aranylemezből összeforrasztott, háromoldalú, fordított gúla alakú csüngök végén három-három kisebb és alul egy-egy nagyobb, két félből összeállított, forrasztott lemezgömb van. A kisebb gömbök érintkezési felületén apró granulációk sorakoznak. A háromoldalú gúla oldalain, a szélek közelében háromszögletű, alig kiemelkedő bordakeret húzódik. (12. kép 1) Ennek belső oldalát granulációkból álló gyöngysor kíséri. Az oldallapok közepén apró szemű, háromszög alakzatban elrendezett granulációk vannak, amelyek felső két sarkához egy-egy, az alsóhoz háromszögben rendezett három granuláció csatlakozik. A gúla oldaléléin nagyobb, a felső szélnél apró granulációkból álló perem húzódik. A fedlap csúcsaira három-három kisebb és a tetejükre ültetett nagyobb granulációból álló díszt forrasztottak. A hosszában bordázott aranypántból kialakított hurokfület a fedlap áttörésével rögzítették, töve körül granulációkeret található. Н=з,6 cm (3,1 cm), Sössz=i3,9i g. Ltsz.: MFM A.53.15.79. 4. Deszk-Sz,222 3. sír (12. kép 2; 7. tábla 5) Keletnyugati tájolású aknasírban nyugvó nő csontváza mellől arany függőpár, monochrom gyöngyök, egybeöntött pajzstestű bronzcsat, téglalap alakú vascsat, esztergályozott csont tűtartó kerültek elő. Leírás: 2 db gúlacsüngős fülbevaló aranyból. A lemezből készített, háromoldalú gúla oldallapjain préselt háromszög alakú gyöngysorkeret fut, azon belül apró granulációkból Y alakzatot rak-219 A típus első lelőhelylistáját Bálint Csanád állította öszsze (BÁLINT 1993, Fundliste 2c), az alábbi tévedésekkel: 1. Dávod, Ram, Velika Kladusa példányai az oldalakon lévő háromszögletű cellák alapján más típusba tartoznak. 2. A kiskunhalas-balotai öntött, az oroszlány-borbálatelepi 40. sír függői préseltek, de mindkettő üvegbetétes. 3. Szeged-Kundomb 262. sírjában áttört, préselt technikával készített függőpár volt. (Lásd később, az egyedi fülbevalóknál) 4. A Budapest-Pesterzsébet lelőhelyről említett függő a Szentendre-típusba tartozik. 5. Tószeg-Laposhalomról lemezgömbös fülbevaló származik, törlendő a gúlacsüngős fülbevalók lelőhelyei közül. Ormándy János lelőlek ki. Az egyik csüngő egyik oldalán a granulációk szabálytalan háromszöget és annak felső két sarkához kapcsolódó egyenes szárat alkotnak. A gúla oldaléléit nagyobb szemű granulációsor takarja. A gúla alsó csúcsához három kisebb és egy nagyobb préselt lemezgömböt illesztettek, a gömbök érintkezési felületeit granulációsorral fedték. A vastagabb aranylemezből kinyírt háromszögletű fedlap felforrasztása után sarkait a gúla oldalainak sarkaira visszahajlították. A fedlap pereme alá apró granulációból álló gyöngysort illesztettek. A fedlap tetején, a sarkokra keresztben bordával tagolt hengeres tagra préselt lemezgömböt ültettek. A hengeres tag tövére is granulációk kerültek. Egy gömbös tag az egyik függőről hiányzik. A fedlapra egy bordázott aranyszalagból hajlított hurkafület forrasztottak úgy, hogy két szárát ellentétes irányba széthajlították. A forrasztás nyomait nagyobb méretű granulációkkal fedték le. A fülbevalók karikája hiányzik. H=4 cm (3,5 cm), Sössz=i5,65 g. Ltsz.: MFM A. 55.132.1. 5. Gyula-Szentbenedek (6. tábla 1)223 6. Hajdúböszörmény-Vidipuszta, Erdős-tanya (12. kép 7; 6. tábla 5)224 Homokbányászás során sírok kerültek elő, amelyek egyikéből egy arany fülbevaló került elő. Leírás: Az aranylemezből forrasztott gúla alakú tag oldalaira a széléhez közel, háromszögletűre hajlított keskeny, ugyanakkor vastag aranypántot forrasztottak, az oldallapok közepére egy hasonló kisebbet. (13. kép 1) A külső pánt belső, a belső pánt külső oldalát körben kisebb granulációkból álló gyöngysorral kísérték, ez utóbbi alsó sarkához rombusz alakban négy, kicsit nagyobb granulációt illesztettek. Az oldallapok közepére háromszög alakzatban rendezett granulációk kerültek. A gúla felső peremét és az oldaléleket nagyobb granulációkból álló sorral zárták le. A gúla alsó végéhez három kisebb és egy nagyobb, két félből összeállított lemezgömb illeszkedett. A vastag aranylemezből kinyírt fedlapot sarkainak az oldalélekre való ráhajtásával rögzítették. A fedlap peremét kisebb granulációsor szegélyezi, a sarkokon négy, piramis alakban egymásra illesztett, nagyobb granuláció ül. helylistájában szerepel a Szegvár-Oromdűlő, 866. sír is (ORMÁNDY 1995,154), Lőrinczy Gábor szóbeli közlése szerint azonban nem ilyen, hanem Szentendre-típusú függő származik a sírból. 220 GARAM1993,52. Taf. 2.1-2. 221 CSALLÁNY1943, 162. XXVII. t. 2; LŐRINCZY-STRAUB 2003,17. 2. kép 1. 222 A lelőhely egyéb elnevezése Deszk-Ambrus, Klárafalva-Kukutyin. (Vö.: ADAM 2002,112.) ~23 MOGYORÓSSY1870; a lelőhely azonosításáról: LISKA 22 j997-224 FEKETE 1959,14, 6. ábra. Mivel a hivatkozott első közlésben a fülbevaló leírása nem pontos, ezért a leírást itt adjuk. II4
