László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Czibula Katalin: Gustav Klimt és a Tatai Színház
KUNY DOMOKOS MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 19. (2014) 145-152. GUSTAV KLIMT ÉS A TATAI SZÍNHÁZ1 CZIBULA KATALIN A tatai Kuny Domokos Múzeumban található egy 570x745 mm nagyságú fénykép, amely a lebontott tatai színház nézőterét ábrázoló festményről készült, valószínűleg a 20. század első felében. A festmény értékét az adja, hogy Gustav Klimt egy korai, jó kvalitású alkotása, a fotóét pedig az, hogy a festmény elveszett, így az eredeti képet csak a fénykép alapján rekonstruálhatjuk. A továbbiakban az eltűnt időn túl az eltűnt festmény nyomában is járunk, megkíséreljük nyomon követni keletkezését és máig húzódó történetét. AZ ÉPÍTTETŐ ESTERHÁZY GRÓFOK 1889. október 7-e fontos dátum a tatai városi színjátszás történetében: ezen a napon nyitotta meg kapuit az újonnan épített kastélyszínház az Esterházy-birtokon, a kastély szomszédságában.2 A jelenség maga mondhatni anakronisztikus a 19. század végén, a színház tulajdonosa pedig egy különös arisztokrata: Esterházy Miklós gróf.3 A tatai Esterházy-család rokonságban állt a hercegi Esterházy-ággal, és ezt szívesen hangsúlyozták. A tatai birtokot gróf Esterházy József országbíró vásárolta 1727-ben, és ezáltal mind ő, mind örökösei a környék legnagyobb földbirtokosai lettek: nemcsak Tata, hanem a közeli Majk is a tulajdonukban volt, ahol az Esterházyak építtették a jelenleg is álló kamalduli kolostort. Ugyancsak ők építtették a 18. században a cseklészi és természetesen a tatai kastélyt is. A család több, mint kétszáz évig birtokolta a tatai kastélyt és birtokot, mindeközben a következő fontos történelmi-diplomáciai események zajlottak le itt: 1809. október 14-én a kastélyban írta alá I. Ferenc császár az úgynevezett schönbrunni békét: az uralkodó Esterházy gróf vendége volt, miután Bécsből távoznia kellett, és Napóleon követei itt keresték fel Bonaparte békekötési ajánlatával, amelyet aztán később Schönbrunnban ratifikáltak. 1874-ben Ferenc József császár, 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár tartottak hadgyakorlatot Tatán.4 Tata birtokosa ebben az időben, a 19. század végén Esterházy Miklós gróf volt, korának karakterisztikus személyisége, aki politikai tevékenysége mellett nagy ambícióval támogatta a magyar lovas sportot és a német nyelvű színjátszást, nemcsak Tatán, hanem külföldön is. Ennek a két szenvedélynek szentelte hatalmas vagyonát. A hagyomány szerint ő volt az Osztrák Jockey Club alapítója, valamint jelentős tevékenységet fejtett ki a magyar lótenyésztés és lovas sport fejlesztéséért. A tatai kastélyszínház felállítása is a lótenyésztéshez kapcsolódik: a gróf minden évben lóversenyeket szervezett a birtokán, ahol vendégül látta a monarchia számos arisztokratáját, jelentős személyiségét. Az ő számukra kívánt szórakoztatást biztosítani a színházi programokkal is.5 A SZÍNHÁZ EPITESE A kastély mellett található, korábban sörfőzőként, majd cukorgyárként is funkcionáló épületből építtetett Esterházy Miklós egy kicsi, de fényűző színházépületet, ahol fiatal drámaírók és zeneszerzők kaptak lehetőséget műveik bemutatására. (1. kép) 1888-ban adott megbízást a gróf a híres bécsi építészpáros, Ferdinand Fellner és Hermann A tanulmány az OTKA 8359g. sz. programjának támogatásával készült. 2 BUSCHEK1999,191. 3 Az Esterházyaknak erről az ágáról lásd: NAGY 1858, Helmer számára a színház kialakítására.6 Cégük ekkor nemcsak Bécsben, hanem a monarchia egész területén, így Magyarországon is a legtöbbet foglalkoztatott színháztervezéssel foglalkozó vállalkozásaként működött. A tatai színházépület a maga kb. 300 főt befogadó méretével a Fellner és Helmer-iroda legkisebb színházépületének minősült. 90. Színházi tevékenységükről a későbbieken túl: BÁRDOS 1978,10. 4 FARBAKY 2006, 48-56. 5 STAUD1977, 247. 6 HOFFMANN 1966,114. 145 ! I
