László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Bartus Dávid et al.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2011-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről
BARTUS-BORHY-DELBÓ-DÉVAI-KIS-NAGY-SEY-SZÁMADÓ-SZÓRÁDI-VIDA két az egész Római Birodalomból ismerünk,263 és bár pontos használatuk nem ismert, valószínűleg lószerszámhoz, esetleg övhöz tartozhatnak.264 A ládikatartozékok között egy kúpos fejű szegecs (5), (27. tábla 5) egy úgynevezett harang alakú fogantyú (4) (27. tábla 4), valamint egy fogantyú felfüggesztéséhez használatos kampó (6) (27. tábla 6) található. Ezek a tárgyak gyakori díszítőelemei a római kori ládikáknak. A harang alakú tárgy valószínűleg nemcsak díszszögként funkcionálhatott, hanem fogóként is, de ez a funkciója nem bizonyított.265 A szakirodalomban ezt a típust „harang alakú” szögnek is hívják,266 azonban az a vastag vasszegecs, amellyel ezeket a tárgyakat ellátták, inkább az előbbi funkciót bizonyítja. A fent említett kampó az alátéttel egy úgynevezett delfines ládikafogantyú felfüggesztésére szolgálhatott. Ilyen kampó a fogantyúval együtt gyakran kerül elő in situ helyzetben is, Szőny-Vásártérről szintén ismerünk ilyet.267 A leletanyagban egy bronzcsengő is található (7) (27. tábla 7), amely tárgytípust nehéz funkcionálisan meghatározni, mivel használata sokrétű volt. A bronzcsengőket szakrális helyzetben, állatok nyakába akasztva, fürdőkben a zárási idő jelzésére is egyaránt használhatták.268 A szőny-vásártéri darab kis mérete miatt azonban felmerül, hogy lószerszámzathoz is tartozhatott. A lelőkörülmény azonban egyik funkciót sem igazolja. A csengők formai változásai nem teszik lehetővé, hogy egyértelműen korszakhoz lehessen kötni őket, így a brigetiói darab keltezése sem lehetséges. A kozmetikai eszközök közé sorolható egy fogpiszkáló (8) (27. tábla 8), egy tükörkeret (9) (27. tábla 9) és egy mérlegszár (11) (27. tábla 11). A Szőny- Vásártéren előkerült fogpiszkáló egy díszítetlen darab, amelynek felső részén egy kis lyukat alakítottak ki, amelynek segítségével egy karikára fűzhették fel. Ilyen fogpiszkálókat gyakran készítettek ezüstből és bronzból, ezek mellett fülkanál és csipesz is gyakran megjelent, felfűzve a készletben.269 A fából készült fogpiszkálók használata után a Kr. u. 2. század végétől, 3. század elejétől kimutatható a fémből készült darabok megjelenése is.270 263 Zugmantel: OLDENSTEIN 1976, 142, Taf. 36, Nr. 291; Stockstadt: OLDENSTEIN 1976, 142. Taf. 36. Nr. 293- 294; Straubing: OLDENSTEIN 1976, 142. Taf. 36. Nr. 295; Siscia: RADMAN-LIVAJA 2004, 135. Tabla 46. Kat. 314-316, Tabla 47. Kat. 317-328, Tabla 48. Kat. 329-331; Gyulafirátót-Pogánytelek: K. PALÁGYI 2003,13. 4.1; Nemesvámos-Baláca: K. PALÁGYI2003, 9. 2.3.1. 264 K. PALÁGYI2003, 4. 265 GÁSPÁR 1986,56. 266 GÁSPÁR 1986,56. Az előkerült úgynevezett tükörkeret egy koncentrikusan bordázott bronztárgy, amelynek közepén egy 2,2 cm-es lyuk található. A lyuk mérete, valamint a tükörmaradványok hiányában a funkció a legújabb kutatások alapján megkérdőjeleződött.271 A lelet keltezése nem lehetséges. A mérlegszár töredékes állapotú, hiányzik a két vége, és a felfüggesztésének a felső része is letörött, de a tárgy kialakítása alapján más meghatározást a funkciójára nézve nem valószínűsíthetünk. Az egyik lelet esetében nem dönthető el biztosan a funkció, ezért a tárgy nem sorolható egyik tárgycsoporthoz sem. A kerek, koncentrikusan díszített bronztárgyon középen kis lyuk látható (10) (27. tábla 10). Elképzelhető, hogy egy kisméretű edényke fedőjeként szolgálhatott. A leletek között két edényfül is található, amelyek közül az egyik egy merítőedényhez vagy szűrőedényhez tartozhatott (12) (27. tábla 12). Ilyen nyélkialakítással ugyanis mindkét típust gyártották, hasonló ép edényeket ismerünk Pannonia más területéről is.272 A nyél formája alapján a tárgy keltezése nem lehetséges. A másik edénytartozék egy kancsóhoz tartozó fül töredéke (13) (27. tábla 13). A tárgy alján található levél alakú attache, illetve az azon található három furat alapján ez a darab jól azonosítható. Ezt a fülformát a lemezből készült kancsóknál használták, amelyeket a Kr. u. 2. század első évtizedétől kezdve gyártották, és Pannóniába a 2. század közepére jutott el.273 Gyakori forma a Kr. u. 3. századi germán betörések alatt elrejtett kincsleletek edényei között.274 Ilyen fültípust a Római Birodalom más területéről is ismerünk.275 A brigetiói darab különlegessége: a tárgy felületén látható, hogy feldarabolták. A vágás oka talán javítás lehetett, erre utal az, hogy az üregesen kialakított belső részébe utólagosan bronzot öntöttek, talán egy összeillesztési kísérlet miatt. Azonban nem zárható ki az sem, hogy újraolvasztáshoz tették félre. Erre azonban nincs egyértelmű bizonyíték. A 2011-es bronz leletanyagot vizsgálva megállapítható, hogy a hétköznapi élethez tartozó használati tárgyak mellett viszonylag nagy számban jelennek meg a katonasághoz köthető tárgytípusok is. A polgárváros kutatásának szempontjából ezek a tárgyak még érdekesebbek, mivel a katonaság 267 Ltsz.: KGYM 2008.J40.069.1. 268 FLÜGEL 1993,100. 269 R1HA 1986, 28. 270 RIHA 1986, 28. “ ' Bózsa Anikó szíves szóbeli közlése alapján. 272 RADNÓTI 1938, XXV/6, 7, XXIV/ 5,9.' 273 FLÜGEL 1993, 80. 274 FLÜGEL 1993, 81. 275 Aventicum: KAPELLER 2003,121, Pl. 20/124; Cambodunum: FLÜGEL 1993, Taf. 30/83. 58