László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Bartus Dávid et al.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2011-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről
BARTUS-BORHY-DELBÓ-DÉVAI-KIS-NAGY-SEY-SZÁMADÓ-SZÓRÁDI-VIDA u. 2. század 2. negyedétől az isztriai műhelyek vagy a baeticai olajjal már nem tudták felvenni a versenyt,108 vagy elfagytak az olajfáik,109 vagy mást kezdtek termelni.110 Egészen a Kr. u. 3. század közepéig érkezett az olcsó baeticai olaj Pannóniába. Az egyes töredékek pontosabb keltezésében segít az amphoratipus formájának változása. S. Martin- Kilcher, újabban pedig P. Berni Millet foglalkozott azzal, hogy a üressel 20 típusú amphorák pereme, nyaka és fülei hogyan változtak az évszázadok során.111 (8. kép) A típus ezen jegyei minden korszakban karakterisztikusak. A Flavius- és Antoninuskorban a perem metszete háromszög alakú, a fülek hosszúak. A Kr. u. 2. század végéig tartó periódusban a perem laposabbá, a nyak rövidebbé vált, amihez a fülek közelebb kerültek. A Kr. u. 3. századi Pannóniában fellelt darabokat pedig a közel kör alakú fülekről lehet felismerni.112 A formai jellemzők alapján a katalógus első töredékét a Kr. u. 2. század közepe és a 3. század közti időszakra lehet keltezni. üressel 24/Zeest 90 A Brigetióban korábbi ásatások során előkerült üressel 24/Zeest 90 típusú amphomleletek számát gyarapítja az a két töredék, amelyet 2011-ben találtak (2-3).113 (15. tábla 2-3) Az amphoratípus tartalmára vonatkozóan több elképzelés született: néhány felirat arról tanúskodik, hogy olaj és osztriga szállítására használták,“4 de alapvetően valószínűleg görög bort tároltak benne.115 A két új töredék anyagszerkezetében megegyezik, feltehetően ugyanannak a műhelynek termékei. Világosvörös színű mátrixukban nagyon kevés sárga részecske látható, finom szemcsézettség jellemző rájuk. A. Opaif a dobrudzsai leletek alapján a típus két variánsát különítette el,116 a tanulmányunkban bemutatott töredékek - az eddig publikált brigetiói töredékekhez hasonlóan - az A csoportba sorolhatóak. Bár a gyártóközpontok kevéssé ismertek, valószínűleg az Égeikum térségéből és a kis-ázsiai partvidékről érkezett a üressel 24/Zeest 90 típusú amphorákban tárolt szállítmány a városba. TASSAUX1982, 266. 109 BEZECZKY1998,10. TASSAUX 1982, 266. 1,1 MARTIN-KILCHER 1987, 55; BERNI MILLET 2008, 57-63-112 BEZECZKY 2005,51. 113 Az eddig Brigetióból publikált töredékekhez: HÁRSHEGYI 2004, 116-118; BARTUS-BORHY et al. 2012, 25-26. 1.4 DYCZEK 2001,192. 1.5 NIKOLIC-DORDEVIC 2000,137. Pannóniában a dunai limes mentén (Brigetio,117 Aquincum,118 Intercisa119) Hadrianus korában jelent meg ez a típus,120 nagyobb importjával a Kr. u. 2. század végétől lehet számolni. A terra sigillata leletek alapján a katalógus 2. peremtöredékét a Kr. u. 1. század vége-2. század vége közé lehet keltezni. A Római Birodalomban a Kr. u. 3. században is kereskedtek még a bennük tárolt anyaggal.121 Bár a 2011-ben talált leleteken nem olvasható festett felirat, az ókori Pannonia provincia területéről két olyan töredék látott napvilágot, amelyek a tituli picti használatát bizonyítják: az egyik egy hadsereghez köthető graffitto Aquincumból,122 a másikat pedig Savariában találták.123 Nem azonosítható töredék Formája alapján egy peremtöredéket nem sikerült tipológiai csoportba sorolni (4). (15. tábla 4.) Finom szemcsés, világosvörös színű mátrixában nagyobb barna összetevők láthatóak, elvétve néhány kvarcszemcse is felfedezhető. A peremtöredék anyagszerkezetének leírása jövőbeli kutatások alapját szolgáltathatja: később esetleg műhelyhez és az alapján pedig típushoz lehet kötni a most nem tipologizált leletet. Az ebben a tanulmányban bemutatott üressel 20, üressel 24/Zeest 90 típusú amp/ioratöredékek beleillenek abba az amphoraforgalomról alkotott képbe, amelyet az eddig publikált brigetiói leletek meghatároztak. A 2011-ben előkerült leletek alapján elmondható, hogy a brigetiói lakosok jó minőségű görög bort (esetleg osztrigát vagy olajat) és baeticai olívaolajat fogyasztottak. Ezek a termékek számukra egzotikumnak számítottak, ilyen formában korábban nem tartoztak bele az étkezési szokásaikba. A messziről importált áruk a borostyánkőúton, majd a Savaria felől vezető úton és a Dunán érkeztek a városba: rámutatnak arra, hogy voltak olyan brigetiói polgárok, akiknek megérte behozni ezeket a drága termékeket. Bizonyítják a város romanizációját, hiszen az amphorákban tárolt áruk fogyasztása a római életmódhoz alapvetően hozzátartozott. 110 OPAIT1980,296. 1.7 KELEMEN 1993, 46-47. 1.8 HÁRSHEGYI 2004, 116-118; HÁRSHEGYI 2008, 174; HÁRSHEGYI 2009, 64; KELEMEN 1993,46-47. 1.9 KELEMEN 1993,46-47. 120 HÁRSHEGYI2009, 64. 121 PEACOCK—WILLIAMS 1986, 213. 122 Felirat: COH I f C XVI C. Feloldása: Cohors I Flavia Canathenorum XVI congii(?). (HÁRSHEGYI 2009, 64.) 123 Felirat: CCCX. (NAGY2011,31.) 34
