László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Czibula Katalin: Gustav Klimt és a Tatai Színház
GUSTAV KLIMT ÉS A TATAI SZÍNHÁZ 4. kép: A bécsi Stadttheater alaprajza Abb. 4: Grundriss des Wiener Stadttheaters (nach Hans Christoph Hoffmann) bei Wien), ahol a színházépület ugyanúgy egy másik épülettel van összekötve, mint Tata esetében. De a szimmetrikus belső kialakítás Badenben is megjelenik a belső térben. Ezek alapján a tatai színház alaprajza különös kivételt mutat, hiszen itt aszimmetriával találkozunk, nyilvánvalóan a két párhuzamos társadalmi funkció alkalmazása miatt: egyrészt az arisztokrata közönség kiszolgálása, másrészt a polgári nézőközönség részvétele miatt. A második alaprajz, amelyet Rados Jenő publikált, más megoldást mutat, és ezzel a szimmetrikus belső térkialakításhoz tér vissza.11 (5. kép) 5. kép: A tatai színház alaprajza Rados Jenő nyomán Abb. 5: Grundriss des Tataer Theaters (nach Jenő Rados) Valószínűleg ez az alaprajz keletkezett később, és a megvalósult állapotot mutatja: itt mind a belső tér, mind a külső homlokzat szimmetrikusan épül fel, és különleges megoldásnak tűnik a külső lépcső alkalmazása, amely a színpadi oldalra vezet fel. A BELSŐ TEREK DÍSZÍTÉSE A proszcénium oszlopai, a korlátok, mellvédek és lépcsők tatai márványból készültek. A falak részben aranyozott stukkóit Ludwig Strictius bécsi mester készítette.12 A belső dekoráció alapvetően magyar mesterek munkája, a mennyezetet Pálik Béla festette ki.13 Amit művészetéről és életéről tudunk, olyan anekdotaszerű, mintha egy Jókai-regény hőse lenne. Nevét saját korában háziállatok festésével tette ismertté, megbízásból, gazdag mecénásoknak dolgozott, ezért kortársaitól gúnyosan a „birkapiktor” neRADOS1964,56. AZ OMM... 1896, 496; HOFFMANN 1966, 114; BUSCHEK1999,191-192. vet kapta. Később elvesztette a látását, így fel kellett hagynia a festészettel, de eredményesen próbálkozott az énekléssel, és mint tenor hamarosan külföldi színpadokon is sikereket ért el. Amikor azonban viszszanyerte a látását, abbahagyta az éneklést, és viszszatért a festészethez. Különös karrierjének mindkét aspektusát fel tudta használni a tatai kastélyszínházban: előbb a belső terek kifestésében, később pedig mint rendező és zenei igazgató a színház vezetésében. 13 LYKA 1982, 34; BÍRÓ 1994, 39-45; TAKÁCS 1914, 706-707. (Itt a függönyt említik Feszty Árpád és Pálik Béla munkájaként.) 147
