László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Polgár Balázs: Beszámoló a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2013 - 2014. évi dunai víz alatti régészeti kutatásairól
POLGÁR BALÁZS állásnak köszönhetően a 2013-ban lokalizált cölöpsor (I. számú cölöpsor) szárazra került és jól kutathatóvá vált. (6. kép) 2014 márciusa és áprilisa közt elvégeztük az I. számú cölöpsor régészeti dokumentálását és a lelőhely fémkeresőműszeres átkutatását a komáromi Klapka György Múzeum és a tatai Kuny Domokos Múzeum közreműködésével. Az I. számú cölöpsortól északra 750-760 cm-re egy újabb, öt elemből álló (szintén nyugat-keleti tájolású) cölöpsor (II. számú cölöpsor) maradványai kerültek elő az alacsony vízszintnek köszönhetően. (A II. számú cölöpsortól északra harmadik cölöpsort már nem találtunk, csupán egy önálló cölöpcsonkot figyelhettünk meg a part közeli folyómederben.) Az első és második cölöpsor elemeinek adatait az 1. táblázat foglalja össze. 1. sz. cölöpsor 2. sz. cölöpsor 1. sz. cölöp(á=) 27 cm (á=) 32 cm 2. SZ. CÖlÖp(á=) 25 cm (á=) 31 cm 3. sz. cölöp(á=) 27 cm (á=) 26 cm 4. sz. cölöp(á=) 27 cm (á=) 29 cm 5. sz. cölöp(á=) 27 cm (á=) 25 cm 6. sz. cölöp (oldalak hossza=) 26,27 cm-7. sz. cölöp (oldalak hossza=) 16,16 cm-1. táblázat: Oszlopadatok Tab. 1: The data of the pile-sections A régészeti megfigyelések alapján feltételezhető, hogy a két cölöpsor eredetileg öt-öt elemből állhatott, és az első cölöpsor kettő keleti, másodlagosan felhasznált cölöpelemét utólagosan(?) verték le a konstrukció javítása vagy megerősítése céljából.19 (7. kép) Az első cölöpsor keletebbi elemeinek másodlagos felhasználására utal, hogy mindkét cölöpelem (a többitől eltérően) négyzet alakú átmetszettél rendelkezik, illetve a 6. számú cölöpelemen a megfigyelt szerkezeti struktúrához nem illeszkedő csapolásnyom látható. Puskás Norbert (Argonauta Kutatócsoport) segítségével újabb mintát vettünk a II. számú cölöpsor egyik cölöpcsonkjából (3. számú minta) 2014 márciusában. A harmadik mintát ismételten Grynaeus András vizsgálta meg, és megállapította, hogy az a 19 Nem zárható ki, hogy a 2013-ban kimosódott cölöpelem a II. számú cölöpsor keleti darabja volt eredetileg. Ha ezt elfogadjuk, akkor a II. számú cölöpsor hat elemből állhatott eredetileg. 2 Előzetes beszámoló az 1808-as komáromi hídfő maradványainak újabb dendrokronológiai vizsgálatákorábbi darabokhoz hasonlóan lucfenyőből származik, a minta legkülső évgyűrűje 1746 után keletkezett.20 A dendrokronológiai vizsgálatok 18. századra mutató eredményei mellett egy az első cölöpsor egyik faeleme mellett talált, 1800-ban vert egykrajcáros adott újabb támpontot az objektum datálásához. Fontos megállapítás, hogy a 2013-2014-ben kutatott cölöpobjektum helye megfeleltethető Komárom, a napóleoni háborúk idején kiépített dunai hídfőjének helyével. (8. kép) (Bécs 1808-ban határozta el a komáromi erődrendszer kiépítését és megerősítését, az 1808-as építőmunkálatok révén született meg a redutokkal és gátakkal védett, sarokbástyákkal ellátott dunai hídfőerőd, a Csillag erőd.21) Az újabb terepi megfigyelések és levéltári kutatások alapján feltételezhető, hogy a 2013-2014-ben lokalizált és felmért cölöpobjektum az 1808-ban kiépített dunai hídfő emléke.22 A 19. század eleji híd szerkezetének pontosabb megismerése mindenestre további régészeti kutatásokat tesz szükségessé, a jelenlegi megfigyelések alapvetően egy 10 méter széles felépítményt valószínűsítenek. 6. kép: Kontrollminta egy megmunkált (másodlagosan felhasznált) cölöpelemből Fig. 6: Control sample from a re-used pile section nak eredményeiről. (Feljegyzés.) Nyilvántartási szám: Múz/91-35/2014, HM HIM, Irattár. CSIRÁN Y 2012, 28, 44. A 2014. évi gátépítő munkálatok jelentette veszélyeztetettség miatt az objektum első cölöpsorának elemeit kiemeltük, és a Klapka György Múzeumban helyeztük el. 142
