László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
László János: Egy méltatlanul elhanyagolt vár a Vértesben: Vitány
LÁSZLÓ JÁNOS Az SE 1 falszakasz a várudvar egyik belső fala volt: nem védelmi funkcióval rendelkezett, hanem inkább udvari épület fala lehetett, pontosabb funkcióját a teljes területű feltárás tisztázhatja majd. Az SE 15 szinttől mért magassága 160-180 cm. Jól megépített, két szinten kiegyenlítő falazás nyomait találtuk a felületén, délkeleti oldalán a kövek közti kötőanyag (vakolat?) egészen jó állapotban megmaradt. Ettől a faltól délkeletre, 180 cm mélységben még meghatározhatatlan vastagságú agyagos szint (SE 26, SE 29) jelentkezett, ennek felszínén, a fal melletti sarokban lapos, sima felületű, egymás mellett fekvő kövek (SE 14) kerültek elő. Nem elképzelhetetlen, hogy ezek a kövek képezték ennek a területrésznek a burkolatát. (17. kép) 17. kép: l. kutatóárok délkeleti része Abb. 17: Südöstlicher Teil des Suchgrabens 1 Egy kisebb részen átvágással próbáltuk megvizsgálni az agyagos réteg vastagságát, azonban az olyan vastagnak bizonyult, hogy az ásatás időbeli és anyagi korlátái gátat szabtak ennek a tevékenységnek. Az árok északnyugati végén található falszakasz (SE 3) lényegesen vastagabb volt, a kövek közti habarcs viszont jóval mállékonyabb az előzőnél, felületét borító habarcsnak nem találtuk nyomát. A két falszakasz közötti részt falomladék (SE13) töltötte ki. A 20. században az SE 1 fal északnyugati oldalát is megbolygatták (SE 11), ennek mélységét még nem tudtuk meghatározni. A beavatkozás során az áthalmozott betöltéssel (SE 4) fedték be az akkori felszínt (SE 12). A két fal közötti szakasz mélyítése során egy újabb falsíkot figyeltünk meg, amely az SEi falszakasz alatt helyezkedett el, síkja azonban attól eltérő volt, hegyesszöget zárt be. (18. kép) Magassága nagyA tanulmányban szereplő leltári számok a tatai Kuny Domokos Múzeum régészeti gyűjteményéhez tartoznak. Ltsz.: 2013.18.33.1-2. H=i2,5 cm; sz=i2,5 cm; v=o,3 cm. jából az SE 1 fal túloldalán levő lapos köves burkolat (SE 14) szintjével egyezett meg. A jelenleg megkutatott felület nagysága alapján nem lehet megállapítani, hogy egy korábbi, másik épület építési periódusával kell-e számolni itt, vagy ugyanazon épület korábbi fázisával. Ezen a szakaszon sem értük el az esetleges járószintet, tekintettel arra, hogy az omladékréteg nagyon vastag volt, és az árok oldala az omladék lazasága miatt folyamatosan omlott. 18. kép: A két különböző építési periódusú falszakasz az 1. kutatóárokban Abb 18: Die zwei verschiedenen Mauerperioden im Suchgraben 1 A leletanyag: Tekintettel arra, hogy a feltárás során ebben a kutatóárokban zömében omladékrétegeket érintettünk, a benne levő leletanyag meglehetősen szegényes volt, így ezek keltező értéke a vár építéstörténete vonatkozásában eléggé bizonytalan. Egyedül az SE 26 rétegből került elő olyan vörösesbarnás színű, peremén sötétszürke foltos kerámia töredéke82 (4. tábla 1), amely a réteget datálta: a vastag, kemény, sárgásszürke színű agyagréteg kialakítását a 14-15. századhoz, talán ezek fordulójához köthetjük. Ugyanitt került napvilágra egy préselt, fején vésett díszű bronzgyűrű, középmezőjében földig érő ruhás nőalakkal.83 (5. tábla 7) Az SE 1 és SE 3 falszakaszok közötti omladékrétegből (SE 4) származik egy hibás ólomöntvény84 (5. tábla 4) és I. Ferdinánd ezüst dénárja85 (5. tábla 3). Az SE 2 rétegben talált ajtóvasalás töredéke valószínűleg egy közeli ajtóból származhatott. A kutatóárokban több, különböző méretű vasszeget gyűjtöttünk, és néhány további jellegtelen edénytöredék is előkerült. Oo Ltsz.: 2013.18.42. H=i,7cm; sz=i,3 cm; m=o,5 cm. 84 Ltsz.: 2013.18.17. H=5 cm; sz=3,3 cm; v=o,2 cm. 85 Ltsz.: 2013.18.19. Á=l,5 cm. IO6
