László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
László János: Egy méltatlanul elhanyagolt vár a Vértesben: Vitány
EGY MÉLTATLANUL ELHANYAGOLT VÁR A VÉRTESBEN: VITÁNY A torony az első periódusban már valószínűleg a mai magasságában állt, lényeges falazásbeli-falszerkezetbeli különbség nem figyelhető meg a szintek között. A szintek síkfödémesek voltak (a gerendafészkek nyomai szemmel láthatóak a torony belsejében), közöttük falépcsőn lehetett közlekedni. (9. kép) Erre az utal, hogy a torony keleti sarkában a földszint és az első szint között a gerendafészkek hiányoznak, tehát itt lehetett a felfelé vezető lépcső. A földszinti részre az udvar felől ajtó vezetett, amelynek a helye nem azonos a mai ajtónyílással, hanem attól némileg északabbra helyezkedett el, a falszövetben jól látható a korábbi nyílás széle. Ebből a helyiségből jelenleg két irányba nyíló, kónuszos ablakok nyoma maradt meg, a harmadik oldal hasonló kiképzése csak sejthető a fal leomlása miatt. Kialakításuk ideje feltárás és falkutatás nélkül nem állapítható meg. Az első szinten is több nyílást figyelhetünk meg, a két ülőfülkés ablakhoz (10. kép) hasonló lehetett a harmadik oldalon is, az északnyugatin pedig kőkeret nélküli ajtó nyomai láthatók. Az udvar felőli oldal gerendafészkei egy körbefutó gyilokjáró maradványai, a falszövetben még eredeti fagerendák vannak. A tetőszintet pártázatos mellvéd koronázza. 9. kép: A torony födémszerkezetének nyomai Abb. 9: Deckenkonstruktionen im Turm A torony második építési periódusában jelentős változáson esett át. A korábbi síkfödémeket dongás keresztboltozat váltotta fel a földszint és első emelet, valamint az első és második emelet között, ezeket a boltozati elemeket a már meglévő fal síkjába történő bevésés segítségével támasztották meg. Második periódushoz tartozásukat az igazolja, hogy a korábbi vakolat helyenként előbukkan az újonnan bevésett falszakaszok alól. Az udvarra nyíló ajtót is áthelyezték, mivel a dongaboltozat íve elfedte a korábbi ajtó egy részét. (Az átfalazás nyomait jól nyomon lehet követni a torony külső és belső oldalán egyaránt.) Az ablakoknál, a belső oldalon édesvízi mészkő ráfalazást alkalmaztak, ezzel a korábbi vakolatot elfedték, az ülőfülke jelleg azonban megmaradt. Az újonnan kialakított ablakok keresztosztatúak voltak, a keresztosztó indítása a régebbi felvételeken és felméréseken még jól látható. A második emeleten, a nyugati sarok közelében a torony fala mintegy 40 cm-rel vékonyabb az átlagos falvastagságnál, a fal anyaga is eltér a többi falszakaszétól, tégladarabokat találunk a mészkőfalazásban. Ezt talán akkor falazhatták, amikor az egyik ostrom idején a torony megrongálódhatott (vagy az 1540-es években vagy 1559 után közvetlenül), s a gyors helyreállítás során csak egy vékonyabb fallal pótolták a sérült szakaszt. 10. kép: Az ülőfülkés ablak (rekonstrukció: Máthé Géza) Abb. 10: Fenster mit Sitznische (Rekonstruktion von Géza Máthé) A torony külső, udvari oldalán, az első emeleti ajtótól jobbra, téglaáthidalásos, téglával befalazott ablak maradványa látható. Jelenleg nem állapítható meg, mikor készíthették ezt és mikor falazhatták be. 11. kép: Gyilokjáró gerendafészkei az udvar falán Abb. 11: Balkenholzspuren eines Mordganges an der Mauer im Burghof A torony első periódusával egy időben húzták fel az udvart övező falat, amelynek toronnyal szemközti vége szögletes volt, s akkor még nem volt jelentősebb építmény ezen a helyen. A lenti, kisebb lőrések ebből az időszakból származhatnak. A fal tetején körben gyilokjáró húzódott (tartógerendáinak nyoma a 103 I
