Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból
Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból késő római időszakban, a 4. század elejétől. Augstból a 3-4. századra datálható kontextusból került elő néhány példányuk.92 Az opak pettyekkel, illetve szálakkal díszített gömb alakú gyöngyök szintúgy a kora római időszaktól kezdve jelen vannak.93 Rúd alakú üveggyöngyből 10 (2, 8, 12, 23, 58, 60, 87, 90, 92, 96), a vékonyabb pálca alakúból egy töredék került elő (88). Keresztmetszetük ovális és nem haladja meg a 0,6 cm-t. Mindegyik példányuk opak, sötétkék alapüvegből van és díszített, amely opak sárga, fehér, vörös, türkizkék, a felszínbe simított, az axis mentén egyenesen futó sávokból áll. Készítéstechnikájukat tekintve huzagolással gyárthatták őket. Érdekes a hosszúkás, rúd alakú, négy vagy 6 bordával ellátott üveggyöngyök kérdése, amelyből 7 példány került elő (3, 56, 66, 83, 86, 102, 105). Ezek egy kivételtől eltekintve áttetsző, üvegzöld színű alapanyagból készültek, valószínűleg formába nyomás segítségével érték el ezt az alakot. Az egyetlen opak, sötétkék gyöngy (86) bordáinak tetején vékony hoszszanti irányú opak, fehér szálrátét díszítés figyelhető meg. Párhuzamát ennek a rendkívül érdekes formának a római kori üveggyöngyök között nem találtuk. Ezekkel a példányokkal megegyező forma került elő a Wielbark-kultúra területén a Barbaricumban, Nyugat-Pomerániában, továbbá a Visztula alsó szakaszán, Brandenburgban és Mecklenburgban. Előfordulása nagyon ritka, opak és áttetsző változata egyaránt létezett. Az eddigi példányok egy rövid időszakra datálhatóak, a Kr. u. 2. sz. 2. felétől a 3. sz. első évtizedéig, amely megerősíti a műhely működési idejének a keltezését is. A ritka formából 7 példány került elő, a műhely gyártóhelye volt a típusnak, a hulladékgödrökből kerültek elő egyébként a töredékek. Az is elképzelhető, hogy ezeket utólag kisebb darabokra vágták fel, és az is lehetséges, hogy a Barbaricum népei számára készültek itt a gyöngyök, hisz a római típusok között ez ismeretlen forma.94 Kettős kónikus, nagyméretű üveggyöngyből 12 példányunk van (20, 26, 28, 42, 52, 61, 67, 77, 84, 97, 99,106). Ez a forma szintén nagyon általánosnak mondható a római császárkorban. A Kr. u. 1. és 2. században jelenik meg a szarmata sírokban, de még a 4. században is kedvelt marad a dunai és rajnai provinciákban.95 Valamivel ritkábban fordul elő Galliában és Britanniában, ahová lehetséges, hogy a Rajna menti műhelyekből került." Kettő kivételével díszítettek. Alapanyaguk sötétkék, sötétzöld, szinte fekeRIHA 1990, 86. RIHA 1990, 84-85. TEMPELMANN-MACZYNSKA 1985, 41-43. RIHA 1990, 86. GUIDO 1978, 97. SWIFT 2000,102. BARTUS 2007,153. tének tűnő opak üveg. Díszítésük megegyezik a hengeres gyöngyökével, főként madártollat mintázó a felszínbe simított fehér vagy sárga opak szálakból kialakított díszítés. Azonban néhány töredéken megfigyelhető, hogy ugyancsak sárga, fehér opak szálakkal díszítették a felszínt, de ezt a gyöngy axisával párhuzamos sávokban helyezték el. Kubooktaéder alakú gyöngy egy darab került elő (57), szórványként, ezért nem valószínű, hogy a műhely működéséhez köthető. Sötétkék, áttetsző üvegből készült, amely az egyik leggyakrabban előforduló szín ennél a formánál.97 Ez a forma kék, zöld és lilás árnyalatban gyakori, nagyrészt áttetsző üvegből. A kubooktaéder alakú zöld és kék üveggyöngyök a Barbaricumban a Kr. u. 2. századtól jelen vannak, majd innen terjed el motívum és a Római Birodalom területén is népszerűvé válik, de a 3. századnál előbb nem jellemzőek ezek a gyöngyök.98 A dunai, illetve rajnai provinciákban a 3. század második felétől a 4. század végéig fordulnak elő." A barbaricumi üveggyöngyök kubooktaéder motívuma a késő római hajtúk, gyöngyök és fülbevalók kedvelt díszítőelemévé válik.99 100 Különleges egy kisméretű, gömb alakú, ún. szendvicsgyöngy, amelynél két áttetsző üvegréteg közé vékony aranyfóliát helyeztek el (10). Az aranyfóliával díszített gyöngyök csakúgy, mint az edények, a hellénizmus időszakában jelentek meg. Általában színtelenített üvegből készült a gyöngy, hiszen az aranyfólia szépsége így tudott igazán érvényesülni. A római korban méretük általában kicsi, 5-6 mm átmérőjűek, gömb vagy hosszúkás, henger alakúak. Az Antoninus-Severus-korból sok példányuk ismert Britanniából, de a 4. századtól gyakori leletek a Rajna, illetve a Felső-Duna vidékén is. Lehetséges, hogy egyik gyártóhelyük valahol a Rajna mentén lehetett.101 A henger, pálca és rúd alakú gyöngyök húzott technikával készültek, a kubooktaéder, kettős kónikus, bordázott rúd alakúak formába nyomással."2 A gömb alakú gyöngyök egy része fújással (vékony falvastagság, relatíve nagy méret), más részük kézzel formált (két rúd között), majd utólag perforált darab.10'5 Érdekes megemlíteni, hogy a Komárom/Szőny- Vásártéren 1994-ben folytatott ásatás során egy helyiség döngölt agyagpadlóján 224 darab üveggyöngy került elő.104 Ezek közt több formailag és színében is hasonlít az üvegműhelyben előkerültekhez, példá-99 RIHA 1990, 90-91. 100 BARTUS 2007,155. BOON 1977,193-207. 102 http://www.archaeologie-krefeld.de/projekte/ glasperlenmacher.htm (2012. november 18.). 103 STERN2001, 363-365, 384. 104 MIKLÓSITYSZŐKE 1996-97,169. 73
