Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból
Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból 15. kép: Díszítés kampós végű bronzeszközzel Fig. 15: Decoration method with the bronze tool A kampós végű eszköz86 (13. és 15. kép) hossza 11,8 cm, szélessége a lekerekített végén 1,3 cm, míg az elkeskenyedő, kampós végén mindössze 0,3 cm. A leletek közt szerepel egy élesen kettévágott üvegkorong. (16. kép). Feltételezhető ez alapján, hogy valamilyen nagyobb csípőfogóhoz vagy ollóhoz hasonló szerszám is használatban lehetett, amellyel egy ilyen nagyobb méretű üvegkorongot is egyetlen vágással kettéválaszthattak. 16. kép: Nagyobb eszközzel, fogóval kettévágott korong (fotó: Bartus Dávid) Fig. 16: The cutting glass disc Üveggyöngyök A feltárás alkalmával számos üveggyöngy látott napvilágot az üvegrögökkel kevert hulladékgödrökből. 121 darab részben ép, részben töredékes gyöngy került elő, amelyekből formailag meghatározható 107 darab, a katalógusban ez utóbbiak kerültek feltüntetésre. (17. kép) Itteni gyártásukat bizonyítja az, hogy jó néhány deformált, egyértelműen rontott, szerszámnyomok is megfigyelhetőek rajtuk. Az összes gyöngy közül mindössze 8 példány ép, a többi gyártási hulladéknak tekinthető, rontott. Általában deformálódtak, illetve éles törés, vágásnyomok figyelhetőek meg rajtuk. Legnagyobb számban a B4 szelvény hulladékgödreiből és foltjaiból (SE 14, SE 15, SE 16) kerültek elő, összesen 54 darab, a B3 szelvényben az üveghulladékos foltból (SE 35) 14, az égett, szenes, üvegrögös foltból (SE 93) 6, a kemencéből 2 darab, a többi elszórtan, nagyrészt a B3 és B4 szelvényekben. Formájukat tekintve főként egyszerű, gyakran előforduló típusokat képviselnek, amelyeknek a gyártástechnológiája mondható bonyolultnak. Ezek a formák általában a Kr. u. 1. századtól egészen a késő római időkig jelen vannak a Római Birodalom területén. Formáik a következők: gömb; hengeres; kettős kónikus; illetve a hengeres gyöngy vékonyabb, hosszabb variánsa a rúd, pálca alakú üveggyöngy. Mivel nagyrészt gyártási hulladéknak tekinthetők, gyakran befejezetlenek, éles törésnyomok figyelhetőek meg rajtuk. A fő gyártási metódus a hengeres és rúd alakú üveggyöngyöknél a huzagolás volt. Ennek megfelelően több olyan töredékkel is rendelkezünk, amelyek ezen huzagolt üvegrudak darabjainak, végének tekinthetőek és nem is befejezett, elkészült gyöngynek. A másik jellemző készítésmód a felhevített üveg különböző formákba nyomása lehetett. így KGYM Itsz.: 2006.V13.65.1. 71 i ly. kép: Főbb gyöngytípusok Fig. 17: The main forms of glass beads
