Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból
Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból volt szükség. így, bár igaz, megoldható egy üvegedény készítése csupán fúvócső és tartórúd segítségével, valószínűtlen, hogy csupán ezeket használták volna. Szerencsére régészeti leletekből is több eszközt, szerszámot ismerhetünk. Többek közt Stern összegezte az üveggyártáshoz használatos eszközöket. ! Ugyan nem minden régészetileg ismert műhelyből, de például Avenches-ból és Méridából ismertek szerszámok, fogók lenyomatai üvegcseppeken, maradványokon.73 74 Mindkét helyen vas fúvócső maradványok is előkerültek,75 sajnos a szőny-vásártéri műhely területén nem találtunk fúvócsőre utaló nyomokat. Vas eszközöket ismerünk Saintes Kr. u. l. századi üveggyártó műhelyéből. A 14,5 cm hosszú eszközök egyik vége megvastagszik, másik vége hegyes háromszögletű csúcsban végződik, más esetben pedig téglalap alakú, lapos végződése van.'6 Ezen kívül egyetlen esetben, szintén Avenches üveggyártó műhelyében találtak görgető lapot. Ezekhez az eszközökhöz hasonlóak kerültek elő a vásártéri műhelyből is. A vásártéri ásatáson találtunk egy sima felületű, faragott kőlap töredéket, amelynek anyaga metamorf mészkő, a közepén pedig hosszú sávban égett folt figyelhető meg. (11. kép) Ezt az úgynevezett görgető vagy márványozó lapot, tömböt használták az üvegedények gyártásakor és az üveggyöngyök készítésein kép: Görgető lap töredéke (fotó: Bartus Dávid) Fig. 11: The fragment of a marvered block kor is a tárgyak formázására, valamint díszítésére egyaránt. Az üvegfúvás esetében a merítés után óvatosan kiemelték a fúvóvasat, és a sodró, márványozó lapra (marvered block) helyezték (ma sík, csiszolt vas lap, régen kőből készült). Ezen az üveget gurgatva formázták, illetve később különböző díszítéseket vihettek fel a segítségével (pl. márványozott díszítés készítése). Ez a művelet már viszonylag nagy tudást igényelt, nehéz volt elkerülni a merítés után az üveg egy részének lehajlását a csőről.8 A sodró asztalon való formázás nemcsak az alakját adta meg az olvadéknak, hanem kissé le is hűtötte annak felületét, ezáltal a fúvás során keletkező légbuborékok megelőzhetőek voltak. Ezen kívül a gyöngyök gyártásakor a tárgyra rátekert vékony üvegszálakat, pettyeket ezen a lapon hengergetve simították bele a tárgy felszínébe. Említést érdemel még egy kőből készült eszköz. (12. kép) A durvára faragott, 5 cm átmérőjű, 1,5 cm vastagságú korong a fent említett görgetőlappal együtt került elő. Felső részén vékony üvegesedett rész figyelhető meg, amely minden valószínűség sze-12. kép: Faragott kő korong (fotó: Bartus Dávid) Fig. 12: The roughly curved, stone tool rint a kőzet homoktartalma miatt jött létre, mialatt a tárgyat tartósan magas (1000 °C körüli) hőmérsékletnek tették ki. Az üvegesedett réteg felszínén koncentrikus körök láthatóak. Ennek oka az, hogy az eszközt valószínűleg körbe-körbe forgatták, mialatt a készülő üvegtárgy felszínével érintkezett. A rajta található, a kőzetből kiüvegesedett réteg miatt bizonyosak lehetünk benne, hogy az eszközt az üveggyártáshoz használták. Funkcióját tekintve lehetséges a kör alak miatt, hogy hengeres testű, formába fújt edények aljformájaként használták, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy szabadon fújt edények aljának kialakításakor vették igénybe ezt a kőből készült korongot. Párhuzamát ez idáig nem sikerült megtalálni. Előkerült egy bronzeszköz, amelynek pontos lenyomata megtalálható több töredéken. (13. kép) Ennek kampós vége van, amely nagy valószínűség szerint a díszítésben is használatos volt. Sajnos nem hasonlít a Saintes-ben előkerült tárgyhoz. Miután az üveggyöngyökre a különböző színű vékony szálakat rátekerték, ezzel az eszközzel húzhatták meg a díszítést, mielőtt a görgető lapon az edény felszínébe simították volna azokat.79 így ennek a használatával 73 STERN 2001,18-21. 74 SALDERN 2004, 635. 75 MOREL-AMREIN 1992; LANG-PRICE 1975, 289-297. HOCHULI-GYSEL 2003,190. SALDERN 2004, 635. 78 SCHULER 1959,119. 79 Az ásatást végző Gelencsér Ákos megfigyelése. 69 I
