Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Muskovics Andrea Anna: A filoxéra és hatása Esztergomban
A FILOXÉRA ÉS HATÁSA ESZTERGOMBAN CSOMA 1985b Csorna Zs.: A filoxéra és hatása a Káli-medencében. VMMK17 (1985) 733-757. CSOMA 1985c Csorna Zs.: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxéra ellen. MMgMK 1984-1985 (1985) 173-213. EGYED 2009 Egyed Á.: A filoxéravész és következményei Arad-Hegyalján. In: (Szerk. Orosz I.-Papp K.) Szőlőtermelés és borkereskedelem. (Speculum Historiae Debreceniense 2.) Debrecen 2009, 317-325. Esztergomi Borászati Egylet... Az Esztergomi Borászati Egylet mint szövetkezet megalakulásának története 1878-1906. EBM H. 84.15.1. HETVESNÉ BARÁTOSI é.n. Hetvesné Barátosi J.: Adatok az esztergomi szőlőtermesztéshez és az Orbán-kultuszhoz. Néphagyomány-népismeret I. H. n, é. n. 29-42. KELETI 1876 Keleti K.: Szőlőszet. Első rész. Magyarország szőlőszeti statistikája 1860-1873. (Nemzetközi Statistika, Szőlőszet 1.) Budapest 1876. KOSA 2009 Kosa L.: Természeti csapások és civilizációs következményeik a 19. században Magyarországon. Ethnographia 120/3 (2009) 237-256. MUSKOVICS 2010 Muskovics A. A.: A szőlőfeldolgozás és bortárolás építményei Esztergomban. KMMK16 (2010) 125-140. MUSKOVICS 2011 Muskovics A. A.: Présházak és pincék Esztergomban. A szőlőfeldolgozás és bortárolás építészeti emlékei az egykori Esztergom Királyi Városban a XVIII-XX. században. Esztergom 2011. ORTUTAY 1977 Ortutay A.: Az esztergomi kézművesek gazdasági ereje a XVIII—XIX. században. VEAB Értesítő I (1977) 41-47. ORTUTAY 1986 Ortutay A.: Komárom és Esztergom városok gazdasági viszonyai a XVIIIXIX. század fordulóján. In: A Komárom megyei levéltár dolgozóinak előadásai a VEAB konferenciákon 1976-1984. Esztergom 1986, 28-40. OSVÁTH 1910 Osváth A.: Esztergom. In: (Szerk. Borovszky S.) Esztergom vármegye. Budapest 1910, 40-75-VEZÉRFONAL 1917 Vezérfonal afilloxerás szőlőknek szénkéneggel való gyérítésére. (A M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium kiadványa 4.) Budapest 1917. VILLÁNYI 1892 Villányi Sz.: Három évtized Esztergom-megye és város múltjából (1684- 1714). Esztergom 1892. ZSOLNAY 1995 Zsolnay L.: A filoxéra hatása az egri szőlő- és bortermelésre. In: (Szerk. Ujváry Z.) Tanulmányok és közlemények. (Ethnica.) Debrecen-Szolnok 1995, 277-286. PHYLLOXERA UND IHRE AUSWIRKUNG IN ESZTERGOM/GRAN ANDREA ANNA MUSKOVICS Unsere Studie behandelt die Geschichte und die Auswirkungen des Auftretens der Reblaus 1885- 1886. Als Forschungsmaterial dienten vor allem die örtlichen Pressematerialien, die städtischen Niederschriften sowie die übriggebliebenen Niederschriften des im Jahre 1878 gegründeten Weinvereins von Esztergom. Aufgrund dieser Schriften sind die Rettungsaktionen, Reaktionen der Weinbauer und die gesellschaftlichen Folgen der Reblaus-Epidemie zu entschliessen. Anfang des 20. Jahrhunderts hätten wir diese Fragen noch vor Ort beantworten können. Jetzt um ein Jahrhundert später müssen wir diese Daten aus den Schriften enträtseln. Im Laufe der Türkenkriege erlitt der Weinbau große Schäden, jedoch waren die verwüsteten Weingebiete Anfang des 18. Jahnhunderts schon wieder kultiviert. Die Rebenkultur in Esztergom florierte, in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts wurde der Weinbau zum wichtigsten Landwirtschaftszweig der Region und diente als Lebensunterhalt der Bevölkerung. Ab den 1860er Jahren begann jedoch ein langsamer Niedergangsprozess, welcher seinen Höhepunkt mit dem Auftreten der Reblaus erreichte. Damit war der Weinkultur in Esztergom ein Ende gesetzt. Anfangs waren die Esztergomer Weinhauer skeptisch und waren der Gefahr, welche die Reblaus auf ihre Weingebiete bedeutete, nicht bewußt. In den 1890er begannen die Weinhauer mit den ersten Schutzmaßnahmen und mit der Rekonstruktion der Weingebiete. Zuerst wechselten sie auf Sandböden, später der Gründung der staatlichen amerikanischen Weinanlage und Schule dankend, konnten sie die Berggebieten erneut erobern. Infolge all diesen Regelungen und Maßnahmen wurde der Weinbau in Esztergom wiederbelebt, seine ehemalige Größe und Bedeutung konnte er aber nicht wiedererlangen. Übersetzt von Zsuzsanna Galamb 195 I I
