Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Muskovics Andrea Anna: A filoxéra és hatása Esztergomban
Muskovics Andrea Anna vető örvendezésben a Szent Orbán kápolnát felújították.105 A filoxéra alatt az égiekhez való könyörgés emléke a Diósvölgyi-forrásnál található kereszt is, amelyen ez a felirat olvasható: „Én vagyok az igaz szőllő és atyám a szőllőműves. Én vagyok a szőllőtő ti a szőllővessző... 1894 évben. Isten dicsőségére közadakozás útján emelték a jámbor hívek hogy adja viszsza Isten a csapások által elpusztult szőllőket és oltalmazza a veszedelmektől.” ÖSSZEFOGALÁS Tanulmányunkban az Esztergomban 1885- 1886-ban megjelenő filoxéra történetével és hatásával foglalkoztunk. Kutatásaink során elsősorban a helyi sajtóanyagot, a városi jegyzőkönyveket, valamint az 1878-ban alakult Esztergomi Borászati Egylet fennmaradt jegyzőkönyveit használtuk fel. Az ilyen jellegű források azért nélkülözhetetlenek egy adott terület filoxératörténetének összefoglalása során, mert ezek alapján ismerhetjük meg a helyi gazdák reakcióját, cselekedeteit, valamint a pusztulás társadalmi következményeit. A török harcok során a szőlőművelés is jelentős károkat szenvedett, de a 18. század elején újra művelés alá fogták az ültetvényeket. Az esztergomi szőlőkultúra felvirágzott, a század második felétől a mezőgazdaság legfontosabb művelési ága lett, a lakosság jelentős részének biztosította a megélhetést. Az 1860-as évektől hanyatlási folyamat indult meg, amely a filoxérával tetőzött. Ennek következtében az esztergomi szőlőkultúra elpusztult. A gazdák többsége kezdetben nem akart hinni a veszélynek, a vészre adott válaszreakciók jól végigkövethetek a helyi sajtóanyag alapján. Az 1880-as évek végétől, a 90-es évek elejétől viszont már jelentős lépéseket tettek a védekezés és a rekonstrukció terén. Kezdetben a homoki területekre tértek át, ugyanis elsősorban Szentgyörgymező határa volt alkalmas az ilyen jellegű művelésre. A század végétől, elsősorban az állami amerikai szőlővesszőtelep és -iskola megalakulásának köszönhetően pedig a hegyi területek egy részét is ismét birtokba vették. Ezeknek a lépéseknek, intézkedéseknek köszönhetően a 20. század elejétől ismét virágzásnak indult ezen művelési ág, a filoxéra előtti jelentőségét azonban nem nyerte viszsza. A filoxéra jelentős társadalmi és gazdasági következményekkel járt. A művelési ágak átrendeződtek, több hegyvidéki területet nem állítottak helyre. Emellett változás következett be a fajtaösszetételben, ami hatott a művelési módokra. Egyre nagyobb figyelmet fordítottak a szakszerű borkezelésre is. Az 1900-as évek elejétől ismét fellendült a szőlő- és borkultúra, a 20. század első évtizedében egyre több olyan hangvételű írást olvasni, amelyek ennek felívelő szakaszáról számoltak be. Mindez viszont csak rövid ideig tartott. Ezt jól tükrözi, hogy az 1920-as évek végétől az Esztergomi Borászati Egylet ülésein egyre többször ostorozták a helyi szőlősgazdákat, nem tartották megfelelő szintűnek ezen művelési ágazatot. Muskovics Andrea Anna E-mail: dusenko84@gmail.com IRODALOM BALASSA 1975 Balassa I.: A filoxéra Tokaj-Hegyalján. HÓMÉ 13-14 (4975) 305-334- BECK 2000 Beck T.: A filoxéravész kutatásának forrásai és szakirodalma, különös tekintettel a Földművelés Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium szerepére. In: (Szerk. Csorna Zs.-Balogh I.) Millenniumi szőlős-boroskönyv. Budapest 2000,191-198. 105 „Elmúltak nagy rettegés közben a fagyos-szentek anélkül, hogy ártottak volna, elmúlt a félelmetes Orbán-nap is s ime a homoki szőlők első nagyobb termése várható az idén. Hálából a jó időért, az Orbán kápolnát Fülöp Manó és Szálkái Tóth Ferenc restauráltatták. A hozzá vezető elhanyagolt utat jó karba BECK 2005 Beck T.: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok 10.) Budapest 2005. BAJÁK 1985 (Szerk. Baják I.): Esztergom ipartörténete. Esztergom 1985. CSOMA 1985a Csorna Zs.: A dunántúli néptanítók és papok küzdelme a filoxéra ellen (Adatok a filoxéra elleni nemzeti összefogáshoz). AgrSz XXVII/3-4 (1985) 677-691. helyezték, az oltárt megújították s Fülöp Manó egy igen szép szt. Erzsébet képet állított föl, melynek fölszentelése ünnepélyes istentisztelettel kapcsolatosan pünkösd hétfőjén lesz.” (Esztergom II. évf. 22. sz. 6. 1897. május 30.) I94
