Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom gazdálkodása a 18. században, különös tekintettel az úrbéri rendezésre. I.
Fülöp Éva Mária trágyázni is tudják, s a föld után kilencedet adnak és fizetnek vagy szolgálnak.- Ugyanezen évben, amikor is Kolontáron és Devecserben örvendetesen szaporodtak a házak, Csóton a „gyöpön” épült házak ellenében 6 házat Kiss Ferenc feladott, hogy földjük is legyen. A télen kivágatott egy darab erdőt, s irtásföldeket némelyeknek fél, másoknak negyed jobbágytelekre kiadott. Jobban fogják így bírni majd a csóti templom építését is. Felmérette a határt, azt és a réteket az új irtásokkal együtt fel fogja osztani.198- Bödögéről 1779-ben már elmondhatta Kiss Ferenc, hogy az itt volt, curiával ellátott fundus, mintegy 15 Ft jövedelemmel, az irtások és „szállétott Házok"segítségével 200 Ft-nál többet hoz. A „Puszta Bödögei Pusztán” tett irtást ez évben az ugodiak árendálták 160 Ft-ért.1"- Az arácsiak 1777-ig contractusuk szerint adóztak a sessiók tartozékai után, az irtásokból tizedet adtak. A nemesek és parasztok az irtásföldeket egymás között adták-vették, de az uradalom érdeke az lenne, ha kifizetnék200 ezeket a földeket az eladások meggátlására, s az irtásföldekre és rétekre lehetne telepíteni és az új lakosokkal az urbárium szerint új szerződést kötni.201- 1770-ben Eszterházy Károlynak a gyömörei majorhoz tartozó, 65 pozsonyi mérős két tábla földjét az ottani jobbágyok kukorica alá felesben szántották. A földek felében azóta voltak kiadva kukorica alá, mióta a templom építése ott megkezdődött, mert oda kellett a munkaerő.2"2- A kiskeszi pusztát legeltetőjében a káptalanfaiak használatára írta (inscribálta) a fiskális. Itt a kajánföldieknek is volt kaszálójuk és legeltetőjük.203- A borszörcsökiek Eszterházy Károly széki pusztáján fát vágtak, ezért a devecseriek őket meg akarták verni. Verekedés tört ki, amelyben a borszörcsöki erdőkerülő meghalt.204 198 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 159-160. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1777. május 22. MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 219-220. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1779. január 25. A 2. Urbariális Punctum 2. par. szerint az irtásokat a jobbágyoktól elvenni nem lehetett, de a vármegye által megbecsültetve, készpénzzel megvehetők tőlük. MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 168-177. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1777. december 18. 202 Az egyik évben az egyik tábla, másikban a másik volt elvetve, vagyis a kétnyomásos művelési módot alkalmazták. (VeML XI. 602/b. p. 425-426. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1770. november 15.) 203 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 6-9. Epistola D(omi)ni Praefecti Papensis. 1771. október 10. 2U4 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom- 1772-ben a borsosgyőriek árendában bírták az ötvösi pusztát.205 1773-ban a kisgyimóti puszta alsó részét addig 325 Ft-ért soproni mészárosok árendálták, most 350-et fognak fizetni, az új, 3 évre szóló megállapodás szerint.2'"’- A fölpéci rétet báró Sigray somogyi főispánnak adta a pápai prefektus, s a várerdőben is ígért neki feles kaszálót, ha marad Eszterházy Károly és a birkások szükséglete után.207- 1772-ben a prefektus Gyimóton Gyimóti Adám özvegyétől 338 Ft-ért megvett egy házat és négy szántóföldet, amelyet azon a funduson bírt „Jure Temporatus”, amit a gyimótiak még a Czoromicsaládtól hűséges szolgálatukért (pro fidelibus Servitiis) nyertek. Ha itt a többiek részét is át tudnák venni, „igen jól esne, mert a Korcsmájok Processus nélkül elmaradna”.2°8 Birtokrendezés, építkezés Mivel a birtokról elmondható volt, hogy „i?x(ellen)c(iád)nak Jószágiban minden Határban vagyon ollyas víz folyás, melyben a Víznek derivátiója megeshetik,”219 így a vízrendezésekre nagy szükség volt. Tóth István pápai prefektus biztosította földesurát, hogy a „canálist” úgy tervezte, ahogy Balogh Ferenc idejében gondolták.210 1769-ben Böhm Ferenc vízrendező mérnöki munkájáról beszámolva a prefektus elmondhatta, hogy a Tapolca vize malmokra szolgáló „canálisba” szorítva, a két malomra bőven elég a víz, a „canális” a Bakonyfolyásig kész. Most azt a „canálist” ássák, ami a papírmalom zúgójától lesz a tavon át a Bakonyfolyás új „canálisában”, „papiros Csinálló, vagy is inkább szűr kalló”.211 1770-ben a prefektus még húsvét előtt két héttel elkezdte lebocsáttatni a pápai tavat, de a nagy eső megakasztotta a munkát. A malomban sem lehetett már őrölni, s a bozót lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 25-26. Kiss Ferenc pápai fiskális. Pápa, 1771. december 22. ~°5 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 60-61. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1773. január 16. " MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 66. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1773. április 29. MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 36. Kiss Ferenc pápai prefektus. Monok, 1772. július 22. MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 36-37. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1772. augusztus 6. 209 VeML XI. 602/b. p. 443-445. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1771. január 17. 2,0 VeML XI. 602/b. p. 330-334. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1769. június 8. 211 VeML XI. 602/b. p. 301-304. Kiss Ferenc fiskális. Pápa, 1769. június 23. I46
