Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom gazdálkodása a 18. században, különös tekintettel az úrbéri rendezésre. I.
A PÁPA-UGOD-DEVECSERI ESTERHÁZY-URADALOM GAZDÁLKODÁSA A l8. SZÁZADBAN... I. minden ottani jószágát I. osztályúnak lehetne venni.158- Zala vármegyében I. osztályba sorolták: Pula, Petend, Szentbékkálla, Füred. A II. osztályba került Arács, Badacsony Tomaj, Sárosd, Káptalanfa, Istvánd, III. osztályú lett Kisapát, Kajánfölde.159- Veszprém vármegyében I. osztályú Pápa, Ugod, Gyimót, Csőt, Béb, Szűcs, Szent Ivány, Ság, Teszér, Borsosgyőr, Nyárád, Kúp, Nóráp, Kovácsi, Kis- és Nagy-Ganna, Noszlop, Kolontár. II. osztályú Nyögér, Fenyőfő, Hidegkút, Devecser. Mivel a kis-borsosgyőriek, a nyárádiak és kupiak „contractus alá jönni nem akarnak”, a prefektus ugart méret ki helyben majornak, mert robotra jövés-menésük elvesztegetett idő."'" A gannaiak az urbárium és telepítő szerződésük (Impopulationis Contractus) közül az urbáriumot választották. A kovácsiak, akik Tóth István prefektus idejében, „a’ midőn az Urbárium kezdett bé hozattattni”, 3 évre szerződtek a földesúrral, de az idő kitelése előtt, 2 év után áttértek az urbáriumra. Kovácsi „régi” falu, telepítési szerződése nem volt, régebben is robotoltak. Kolontár viszont telepítési szerződéséhez ragaszkodott."’1 Mórichida és Szerecseny megegyezése 12 Ft, culinaria 1 Ft, a többiben mint Csót és Gyimót szolgálnak. Tóth István prefektus szerint az új urbariális rendelet egyik legvitatottabb pontja a kilenced és tized kiadása volt. A pápai uradalomban ők ehhez ragaszkodtak, de például az ugodiak Vas vármegye szisztémájáról hallottak, ahol 4 Ft-on váltották meg ezeket. Teszér engedett, ezért kevesebbet kért tőlük: 11 Ft, vetés 5,5 pozsonyi mérős, a robotra menés-jövést beszámítva, mert messze van, akár Ácsra, akár Pusztagyimótra, akár Pápára vagy a Balaton mellé rendelik őket. Továbbá 1 öl fa Pápára szállítása és egy balatoni fuvar a kötelességük, a többiekben, mint Csót és Gyimót szolgálnak. E két utóbbi községhez hasonlóan egyezett meg Mórichidával is.11 161 162 163’" Ahol a kilencedet „in natura” venni nem lehet, ott 4 Ft vagy 12 nap marhás vagy 24 nap gyalog robot állhat helyette a szolgáltatásokban.10,1 A pápai prefektus beszámolója szerint Mórichida és Szerecseny a szerződés szerinti kilencedet ki158 VeML XI. 602/b. p. 96-98. Kiss Ferenc fiskális. Pápa, 1767. április 20. 159 VeML XI. 602/b. p. 98-100. Kiss Ferenc fiskális. Pápa, 1767. május 1. lb0 VeML XI. 602/b. p. 102-105. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1767. május 11. 161 MOL EPL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 208-209. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1778. szeptember 18. 162 VeML XI. 602/b. p. 90-94. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1767. április 7. 163 VeML XI. 602/b. p. 96-98. Kiss Ferenc fiskális. Pápa, 1767. április 20. adni nem akarja, ezért úgy gondolja, ő sem köteles betartani a szerződést és robotra fogja őket. Kovácsi a tized váltsága fejében 12 Ft-ot fizet az idén, a kilenced fejében el kellett engedje ugyanis a tizedet. Kivette a kilencedet Csót, Gyimót, Teszér, Kovácsi, Ugod esetében. Ugodtól tizedet nem vett, mert ezt ők soha nem adtak.164 Ugodon kívül Olaszfalu, Csót, Gyimót falvaknál csak fele tizedet vett. A könnyítéseket csak az idei évre gondolta.165 Mórichida, Szerecseny, Gyömöre aligha fognak szerződéssel megegyezni (contrahálni), ha Eszterházy Károly a kilencedet kívánja. Eszterházy álláspontja szerint, nem kell őket kínálni a szerződéssel, de ha ők kérnék, a kilencedet bele kell venni.166 Az ugodiakkal 1767-ben a következő mértékű szolgáltatásra született egyezség: füstpénz, árenda, culinaria 12 Ft 8 V4 dénár 1 egésztelkestől. Tizedet nem szednek, de kilencedet mindenből adnak. Malmaikból V4 rész jár a földesúrnak, kaszálnak 2 boglya Pusztagyimótra hordott szénát. 2,5 pozsonyi mérő őszi vetés alá háromszor, ugyanannyi tavaszi alá kétszer szántanak, vetnek és learatják; az ugart trágyázzák. Teljesítenek egy balatoni fuvart; 2 öl fát szállítanak Pápára; 2 nagyobb darab fát az épületekhez. Továbbá: a fűrészmalomra két „törzsök” Pápára szállítása, az ugodi disznóól konzerválása, kézi munka vagy kaszálás pénzért, ha az uradalomnak szükséges. Az özvegyek 4 font kendert fonnak. A házas zsellérek fizetnek 2 Ft 25 dénárt, ha tehenük van, a culinaria miatt; teljesítenek 12 nap kézi robotot. Házatlan zsellérektől jár 12 nap kézi robot. Olaszfalut a község 50 Ft-ért árendálja, de a legeltetés ott is a földesúré. A pogánylövői rét náluk marad.16 1770-ben az ugodiak irtásait a vadkertieket kivéve kifizették, 5718 Ft értékben. Ezután elmentek ugyan a robotra, de „szomorúak”.168 1771-ben az ugodiak ismét panaszkodtak az alispánnak: a kilencedet készpénzben akarják adni, de az uradalom a tavalyihoz hasonlóan szemben kéri.169 A vármegyénél a kilenced kapcsán ismét szabadmenetelű voltukra hivatkoztak, de e kérdésben egyszer Mária Terézia már az uradalom javára döntött, ezért a vármegye is hasonlóképp határozott, s az uradalmi ügyész jelentése szerint most szedik a kilencedet. 164 Eszterházy Károly rávezetése: lehet, mert véghely volt. 165 VeML XI. 602/b. p. 135-139. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1767. szeptember 9. 166 VeML XI. 602/b. p. 141-144. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1767. október 2. 16 VeML XI. 602/b. p. 168-173. s. d., Eszterházy Károly válaszának kelte: Eger, 1767. december 14. 1 VeML XI. 602/b. p. 407-408. Tóth István pápai prefektus. Pápa, (1770.) április 8. 169 VeML XI. 602/b. p. 498-501. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1771. augusztus 4. 143 I
