Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Fórizs István et al.: A brigetiói üveggyártó műhely néhány jellemző üvegleletének műszeres analitikai vizsgálata
A BRIGETIÓI ÜVEGGYÁRTÓ MŰHELY NÉHÁNY JELLEMZŐ ÜVEGLELETÉNEK MŰSZERES ANALITIKAI VIZSGÁLATA- A többi átlátszó minta (5 darab) kémiai összetételét tekintve klasszikus római típusú, vagyis homok, natúr szóda és mészkő alapanyagokból készült.- Egy kivétellel jellemző ezekre a római üvegleletekre, hogy színtelenítőként mangánt adagoltak, ami általánosan jellemző a római üvegekre.- A Br-V-7 minta azon túlmenően, hogy nem adagoltak hozzá mangánt, CaO-tartalma alapján is eltér a többitől. Ez megerősíti azt a megfigyelést, hogy később készült már, a brigetiói üvegműhely megszűnte után.- A sötétzöld üveget alapvetően vassal színezték, ta-Fórizs István MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet Budapest E-mail: forizs@geokemia.hu Dévai Kata MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport Budapest E-mail: kata.devai@gmail.com Tóth Mária MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet Budapest E-mail: totyi@geokemia.hu Ián kevés ólom és réz hozzáadásával.- A várhatónál nagyobb a kémiai összetétel változékonysága, ami vagy a fölhasznált nyersanyagok nem állandó összetételére utal, vagy más-más mesterek vagy alapanyag gyártóműhelyek munkájára.- A sötétzöld üveg kérgének ásványos és kémiai öszszetétele arra utal, hogy műhelybaleset következtében kifolyt az üvegolvadék.- Az opak fehér üveget kalcium-antimonáttal, az opak sárga üveget pedig ólom-antimonáttal színezték és homályosították, az általános római gyakorlatnak megfelelően. Nagy Géza MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet Budapest E-mail: gnagy@geokemia.hu May Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest Email: mzozo@chemres.hu IRODALOM ARLETTI et al. 2008 Arletti, R. G.-Vezzalini, S.-Biaggio Simona, S.-Maselli Scotti, F.: Archaeometrical studies of Roman Imperial Age glass from Canton Ticino. Archaeometry 50/4 (2008) 606-626. ARLETTI et al. 2010 Arletti, R.-Maiorano, C.Ferrari, D.-Vezzalini, G.-Quartieri, S.: The first archaeometric data on polychrome Iron Age glass from sites located in northern Italy. JAS 37/4 (2010) 703-712. BIMSON-FREESTONE 1983 Bimson, M.-Freestone, I. C.-.An analytical study of the relationship between the Portland Vase and other Roman cameo glasses. JGS 25 (1983) 55-64. DÉVAI-GELENCSÉR 2012 Dévai K.-Gelencsér Á.: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból. KMMK 18 (2012) 59-102. DUCKWORTH et al. 2012 Duckworth, C. N.— Henderson, J.-Rutten, F. J. M.-Nikita, K.: Opacifiers in Late Bronze Age glasses: the use of ToF-SIMS to identify raw ingredients and production techniques. JAS 39 (2012) 2143- 2152. FIORI-VANDINI 2004 Fiori, C.-Vandini, M.: Chemical composition of glass and its raw materials: Chronological and geographical development in the first millennium A. D. In: (Ed. Beretta, M.) When glass matters: Studies in the History of Science and Art from Graeco-Roman Antiquity to Early Modern Era. Firenze 2004,151-194. FREESTONE 1994 Freestone, I. C.: Chemical analysis of ‘raw’ glass fragments. In: (Ed. Hurst, H. R.) Excavations at Carthage: the British mission. Vol. II: the circular harbour, north side. Oxford 1994, 290. FREESTONE et al. 2002 Freestone, I. C.-Ponting, M.-Hughes, M. J.: Origins of Byzantine glass from Maroni Petrera, Cyprus. Archaeometry 44 (2002) 257-272. GREIFF—SCHUSTER 2008 Greiff, S.-Schuster, J.: Technological study of enamelling on Roman glass: The nature of opacifying, decolourizing and fining agents used with the glass beakers from Liibsow (Lubieszewo, Poland). Journal of Cultural Heritage 9 (2008) 27-32. HÉ
