Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Fórizs István et al.: A brigetiói üveggyártó műhely néhány jellemző üvegleletének műszeres analitikai vizsgálata

A BRIGETIÓI ÜVEGGYÁRTÓ MŰHELY NÉHÁNY JELLEMZŐ ÜVEGLELETÉNEK MŰSZERES ANALITIKAI VIZSGÁLATA ALKALMAZOTT MÉRÉSI MÓDSZER Elektron-mikroszonda (EPMA) A mintákból a fentebb ismertetett módon letört darabokat vákuumálló gyantába öntöttük, majd a fe­lületet síkra csiszoltuk, políroztuk. Az elektromos vezetőképesség biztosítása végett a minta felületét vákuumgőzölőben néhány atomrétegnyi szénnel gő­zöltük le. A műszer JXA—733 elektron-mikroszonda és (ehhez illesztett) INCA 200 energiafelbontó röntgen­spektrométer (energy dispersive spectrometer, EDS) volt. Vizsgálati/elemzési körülmények: Vo=2okV; Ie=6nA. A fázisok elkülönítése és leképezése visz­­szaszórt elektronképekkel (backscattered electron image, BEI) történt. A mennyiségi elemzések élő­ideje az üvegeken (üvegnek látszó fázisokon) 100 s, a kristályokon 50 s vagy 100 s volt. Az üvegek elem­zését legalább 80 pm2, legfeljebb 2,8 mm-es terüle­ten, a kristályokét pontszerűen (fókuszált elektron­sugárral) végeztük. A spektrométer kalibrálására Taylor gyártmányú, többségükben ásványi eredetű sztenderdeket használtunk. Röntgen-pordiffraktometria (XRD) A röntgen pordiffrakció a polikristályos anya­gok fázisai azonosítására, mennyiségi meghatáro­zására és kristályszerkezeti jellemzésére alkalmas módszer. A röntgendiffrakciós méréseket a kivá­lasztott minták eltérő megjelenésű részeiből levá­lasztott néhány mm átmérőjű minták porán végez­tük el. Mind az üde, mind a mállott részleteket, illet­ve a befoglaló anyagokat, szennyezőket is vizsgáltuk PHILIPS PW 1730 típusú, Bragg-Brentano elrende­zésű diffraktométerrel. (Műszerparaméterek: sugár­zás - Cu Ka; feszültség - 45 kV; áramerősség - 35 mA; léptetés - 0.05°-0.0i° 20; időállandó - l sec; de­tektorrés - 1°; divergenciarés - 1°; goniométer - PW- 1050/25; monokromátor - grafit; detektor - propor­cionális számláló.) (Adatforgalom és feldolgozás - Philips APD, X’-pert vezérlő és értékelő szoftverek és PDF- 2 [Powder Diffraction File] adatbázis felhasz­nálásával.) Röntgen-fluoreszcens analízis (XRF) A kiválasztott minták átlagos elemösszetételét roncsolásmentes vizsgálatot lehetővé tevő, hordoz­ható XRF készülékkel határoztuk meg. A méréseket NITON XL3t 900 típusú (Thermo Scientific), ener­­giadiszperzív röntgenfluoreszcens spektrometerrel végeztük. Az úgynevezett könnyű elemek (Mg, Al, Sí, P, S, Cl) méréséhez He atmoszférát alkalmaztunk. 35 elemet mértünk szimultán (Mg és U között). A mé­rési terület választhatóan 8, illetve 3 mm átmérőjű kör. A készülékben lévő röntgencső ezüst-anódos, a gyorsítófeszültség 50 kV, Peltier-hűtéssel. A detek­tor nagy teljesítményű Si-PIN detektor, felbontása 0,195 keV. EREDMÉNYEK Kémiai összetétel A vizsgált üvegminták elektron-mikroszondával meghatározott fő- és mellékelem összetételét a 2. táblázat, a nyersüveg rög egyes fázisainak az össze­tételét pedig a 3. táblázat tartalmazza. Az üres cellák kimutatási küszöb alatti tartalmat jeleznek, amely P2O5 és Cl esetében <0,3%, MnO és FeO esetében <0,4%. A röntgen-fluoreszceia analízis eredményeit a 4. táblázatban mutatjuk be. Mikroszöveti jellemzők Az elektron-mikroszondával vizsgált minták a Br-V-i/a kivételével homogének, zárványmentesek. A Br-V-i/a minta üveg része szintén homogén, azon­ban a kéreg felé közelítve vastartalma nő (2. táblá­zat 3. elemzés), továbbá megjelennek benne tűs ki­­fejlődésű kristályos fázisok, feltehetően wollastonit. (1. kép) A kéregben (2-4. kép) szinte teljesen eltűnik az üveg, megjelennek tiszta fémólom fázisok (ke­­rekded) (2-3. kép), FeO (3. kép 12. elemzési pont), Fe-Ca-Na-Mg-szilikát (3. kép 14. elemzési pont) és egyéb változó összetételű fázisok. A kéreg külső ré­szén már gyakorlatilag nem figyelhető meg üveg fá­zis. A kristályos fázisok A röntgen-pordiffraktometriával meghatáro­zott kristályos fázisokat a 4. táblázat tartalmazza. A Br-V-i/a minta különböző kéregdarabjaiban számos kristályos fázist sikerült azonosítani, amelyek termé­szetben előforduló ásványok. Az opak üvegek és egyéb műhelyhulladékok rendszerint tartalmaznak kristályos fázist. A Br-V- 2/a-c fehér műhelyhulladék legjellemzőbb kristályos fázisa a kalcium-antimonát (Ca. Sb OJ, amely egyér­telműen mesterséges eredetű. Ezt a fázist nyomnyi mennyiségben a türkizkék Br-V-9 világoskék gyártá­si műhelyhulladékban is sikerült kimutatni. Az opak sárga üveg (Br-V-8) fő kristályos fázisa ólom-antimonát (Pb2Sb20 ). 107 T I

Next

/
Oldalképek
Tartalom