Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Cseh Gabriella: Avar temetőrészlet Tatabánya-Síkvölgypusztán
Avar temetőrészlet Tatabánya-Síkvölgypusztán elemzése során Szalontai Cs. tért ki bővebben a lelettípusra.4' Elemzésük szerint a pikkelymintás leletkor a késő avar kor legkésőbbi fázisához tartozik. Szalontai abszolút időrendet megadva a pikkelyes leletkor készítését a 8. század utolsó évtizedére tette, viseletűket pedig a 9. század első harmadáig igazoltnak látta.* 46 Érdekességként említhetjük, hogy az általa összeállított, a lelettípust tartalmazó lelőhelylista alapján47 48 * * a pikkelyes veretek csupán 33,3%-a származott a Dunától nyugatra eső lelőhelyekről, míg a szlovákiai területekről 11,97%-a. További érdekesség az is, hogy az esetek többségében lelőhelyenként csupán 1-2 sírban fordult elő ilyen övdísz.4' Amennyiben megnézzük a kiemelt temetők sírszámát, láthatjuk, hogy a pikkelyes lelettípust rejtő temetkezések aránya a temetőn belül milyen alacsony. A tatabányai temetőrészletet vizsgálva viszont feltűnik, hogy a feltárt 7 férfisírból 2 temetkezés rejtett pikkelyes övveretet. Elmondhatjuk tehát, hogy a tatabányasíkvölgyi temetőrészlet férfisírjainak 28,6%-a rejtett pikkelyes veretet, amely a többi temetővel összehasonlítva nagyon magas szám. Mindenképpen említésre méltó továbbá, hogy a feltárt sírokból csupán ez a 2 temetkezés tartalmazott övveretet, tehát a tatabányai temetőrészletből napvilágra került övveretek 100%-ban pikkelymintás övtípushoz tartoztak.1 Viseleti elemként a sírokból egyetlen darab, erősen töredékes, téglalap alakú vascsat került napvilágra. (5. tábla 7) Az erősen korrodált, töredékes csatkarika valószínűleg téglalap alakú volt, csattüskéje egyenes lehetett. " A tatabányai temetőrészletben a mindennapi élet tevékenységeihez használt tárgyak is helyet kaptak a sírok mellékletei között. A temető 2. (női) sírjából egy bikónikus testű, ferde furatú, bekarcolt díszítésű orsógomb került kibontásra. (4. tábla 6) Az orsógombok az avar női temetkezések tipikus mellékletei között szerepelnek, hiszen fontos eszközei voltak a mindennapi élet során a nők által végzett szövésfonás feladatának. Éppen ezért az orsógombok korhatározó funkciót nem tölthetnek be, hiszen a kora avar korban ugyanúgy jelen voltak — az orsókarikák megléte miatt azonban még kisebb mennyiségben —, mint a késő avar kor idején. A mindennapi élet során szintén gyakran használt tárgy a vaskés, amely 2 temetkezésben fordult elő. Sajnálatos módon az „A” sír késmelléklete elveszett, már a leltárkönyvben sem szerepel, így fajtájáról semmit sem mondatunk. A 8. sírból kibontásra került kisméretű példány egyenes hátú, középső nyélállású. (5. tábla 4) A temetőrészlet „A” temetkezéséből kibontásra került még egy a férfi sírok tipikus mellékleteként számon tartott fenőkőtöredék (4. tábla 5), valamint 2 darab függesztő vaskarika is, amely a különböző tárgyak (kések stb.) övre erősítésében játszott szerepet. (4. tábla 3-4) ÖSSZEGZÉS A feltárásra került 17 sír alapján elmondhatjuk, hogy a síkvölgyi temetőrészletbe temetkezett közösséget szegénynek mondható avar csoport tagjai alkották, akik nem engedhették meg maguknak, hogy halottaik mellé túlvilági útravalóul számos használati tárgyat adjanak. Leggyakoribb mellékletként a kisméretű fazekakba helyezett étel- és italmellékletet, valamint az előkerült állatcsontok alapján a sírba helyezett húsmellékletet említhetjük meg. Ki kell emelnünk azonban azt is, hogy a közösség a gyermekek mellé nem helyezett túlvilági útravalót. Az elhunytak mellé többnyire csak egy darab használati tárgy került (kés, orsógomb), de két halott, a 11. és a 15. sír elhunytja, a temetőrészlet többi sírjához képest sok mellékletet kapott. Ez a fegyveres férfi és az ékszereivel eltemetett nő lehetett a közös« SZALONTAI 2003. 46 SZALONTAI2003, 400. 47A listán 117 pikkelymintás leletegyüttes szerepel. (SZALONTAI 2003,397.) 48 Gyűjtése szerint az összes Kárpát-medencei késő avar kori temető közül a pikkelymintás veretek magas száma alapján 2 emelkedik ki, a székkutasi, ahol 6 pikkelyes veretet tartalmazó temetkezés volt, és a vörsi, ahol 10 sírban találtak ilyen típusú veretet. (SZALONTAI2003, 397-) ség legrangosabb tagja, egymás melletti sírjaik alapján valószínűsíthetjük, rokoni kapcsolatban lehettek egymással. Tatabánya-Síkvölgypuszta temetőjét a közösség csupán rövid ideig használta. A temetkezésekből napvilágra került mellékletek anyag- és formavilágának vizsgálata során azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a temető lakossága a késő avar korszak idején használta a feltárt temetőrészletet. A mellékletek egy része eredetét tekintve a kora avar időszak tárgyi anyagával mutat rokonságot (karperec, spirálgyűrű). Ezen tárgyak alapján jól nyomon követhetjük a tárgytípusok változását. Láthatjuk, hogy a kora avar kürtös végű karperec a késő avar korra hogyan válik egyre kisebbé, díszítése, valamint anyaga hogyan módosul. Hasonló a helyzet a spirálgyűrű esetében 49 Ez az arány azonban megtévesztő lehet, mivel esetünkben csupán egy temetőrészletről beszélünk, ahol a megsemmisített temetkezések emlékanyagáról nincsenek információink, és a temető sírszámát sem tudjuk meghatározni. A feltárásra nem került temetkezések is tartalmazhatnak további, különféle típusú övvereteket. 50 A 10. sírból kibontott csatkarika 3 apró töredéke maradt meg. 181
