Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Cseh Gabriella: Avar temetőrészlet Tatabánya-Síkvölgypusztán

Avar temetőrészlet Tatabánya-Síkvölgypusztán elemzése során Szalontai Cs. tért ki bővebben a lelettípusra.4' Elemzésük szerint a pikkelymintás le­letkor a késő avar kor legkésőbbi fázisához tartozik. Szalontai abszolút időrendet megadva a pikkelyes leletkor készítését a 8. század utolsó évtizedére tette, viseletűket pedig a 9. század első harmadáig igazolt­nak látta.* 46 Érdekességként említhetjük, hogy az álta­la összeállított, a lelettípust tartalmazó lelőhelylista alapján47 48 * * a pikkelyes veretek csupán 33,3%-a szár­mazott a Dunától nyugatra eső lelőhelyekről, míg a szlovákiai területekről 11,97%-a. További érdekesség az is, hogy az esetek többségében lelőhelyenként csu­pán 1-2 sírban fordult elő ilyen övdísz.4' Amennyiben megnézzük a kiemelt temetők sírszámát, láthatjuk, hogy a pikkelyes lelettípust rejtő temetkezések ará­nya a temetőn belül milyen alacsony. A tatabányai temetőrészletet vizsgálva viszont feltűnik, hogy a feltárt 7 férfisírból 2 temetkezés rejtett pikkelyes övveretet. Elmondhatjuk tehát, hogy a tatabánya­síkvölgyi temetőrészlet férfisírjainak 28,6%-a rejtett pikkelyes veretet, amely a többi temetővel összeha­sonlítva nagyon magas szám. Mindenképpen emlí­tésre méltó továbbá, hogy a feltárt sírokból csupán ez a 2 temetkezés tartalmazott övveretet, tehát a tata­bányai temetőrészletből napvilágra került övveretek 100%-ban pikkelymintás övtípushoz tartoztak.1 Viseleti elemként a sírokból egyetlen darab, erősen töredékes, téglalap alakú vascsat került nap­világra. (5. tábla 7) Az erősen korrodált, töredékes csatkarika valószínűleg téglalap alakú volt, csattüs­kéje egyenes lehetett. " A tatabányai temetőrészletben a mindennapi élet tevékenységeihez használt tárgyak is helyet kaptak a sírok mellékletei között. A temető 2. (női) sírjából egy bikónikus testű, ferde furatú, bekarcolt díszítésű orsógomb került kibontásra. (4. tábla 6) Az orsó­gombok az avar női temetkezések tipikus mellékletei között szerepelnek, hiszen fontos eszközei voltak a mindennapi élet során a nők által végzett szövés­fonás feladatának. Éppen ezért az orsógombok kor­határozó funkciót nem tölthetnek be, hiszen a kora avar korban ugyanúgy jelen voltak — az orsókarikák megléte miatt azonban még kisebb mennyiségben —, mint a késő avar kor idején. A mindennapi élet során szintén gyakran használt tárgy a vaskés, amely 2 temetkezésben fordult elő. Sajnálatos módon az „A” sír késmelléklete elveszett, már a leltárkönyvben sem szerepel, így fajtájáról semmit sem mondatunk. A 8. sírból kibontásra került kisméretű példány egyenes hátú, középső nyélállású. (5. tábla 4) A temetőrészlet „A” temetkezéséből kibontásra került még egy a férfi sírok tipikus mellékleteként számon tartott fenőkőtö­redék (4. tábla 5), valamint 2 darab függesztő vaska­rika is, amely a különböző tárgyak (kések stb.) övre erősítésében játszott szerepet. (4. tábla 3-4) ÖSSZEGZÉS A feltárásra került 17 sír alapján elmondhatjuk, hogy a síkvölgyi temetőrészletbe temetkezett közös­séget szegénynek mondható avar csoport tagjai al­kották, akik nem engedhették meg maguknak, hogy halottaik mellé túlvilági útravalóul számos haszná­lati tárgyat adjanak. Leggyakoribb mellékletként a kisméretű fazekakba helyezett étel- és italmellékle­tet, valamint az előkerült állatcsontok alapján a sírba helyezett húsmellékletet említhetjük meg. Ki kell emelnünk azonban azt is, hogy a közösség a gyerme­kek mellé nem helyezett túlvilági útravalót. Az elhunytak mellé többnyire csak egy darab használati tárgy került (kés, orsógomb), de két ha­lott, a 11. és a 15. sír elhunytja, a temetőrészlet többi sírjához képest sok mellékletet kapott. Ez a fegyveres férfi és az ékszereivel eltemetett nő lehetett a közös­« SZALONTAI 2003. 46 SZALONTAI2003, 400. 47A listán 117 pikkelymintás leletegyüttes szerepel. (SZALONTAI 2003,397.) 48 Gyűjtése szerint az összes Kárpát-medencei késő avar kori temető közül a pikkelymintás veretek magas száma alapján 2 emelkedik ki, a székkutasi, ahol 6 pikkelyes veretet tartalmazó temetkezés volt, és a vörsi, ahol 10 sírban találtak ilyen típusú veretet. (SZALONTAI2003, 397-) ség legrangosabb tagja, egymás melletti sírjaik alap­ján valószínűsíthetjük, rokoni kapcsolatban lehettek egymással. Tatabánya-Síkvölgypuszta temetőjét a közösség csupán rövid ideig használta. A temetkezésekből napvilágra került mellékletek anyag- és formavilágá­nak vizsgálata során azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a temető lakossága a késő avar korszak ide­jén használta a feltárt temetőrészletet. A mellékletek egy része eredetét tekintve a kora avar időszak tárgyi anyagával mutat rokonságot (karperec, spirálgyű­rű). Ezen tárgyak alapján jól nyomon követhetjük a tárgytípusok változását. Láthatjuk, hogy a kora avar kürtös végű karperec a késő avar korra hogyan válik egyre kisebbé, díszítése, valamint anyaga hogyan módosul. Hasonló a helyzet a spirálgyűrű esetében 49 Ez az arány azonban megtévesztő lehet, mivel ese­tünkben csupán egy temetőrészletről beszélünk, ahol a megsemmisített temetkezések emlékanyagáról nincse­nek információink, és a temető sírszámát sem tudjuk meghatározni. A feltárásra nem került temetkezések is tartalmazhatnak további, különféle típusú övvereteket. 50 A 10. sírból kibontott csatkarika 3 apró töredéke ma­radt meg. 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom