Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Mráv Zsolt: Egy különleges császárrkori bronz lovas emlékmű töredéke Azaum/Odiavum Auxiliáris Castellumából (Almásfüzitő, Komárom-Esztergom megye)
Mráv Zsolt triumfáló lovas ezért aligha lehet más, mint Róma egy császára.104 Közvetett adatok alapján behatárolhatjuk azt az időszakot is, amelyben a szobor felállításra került. A lófarok kialakítása (sűrűn bekarcolt, finom rajzolatú, párhuzamos, hosszú szőrszálak, valamint a faroktő 12. kép: Kővágószőllős (Baranya megye). Triumfáló lovast ábrázoló bronz szobrocska Fig. 12: Kővágószőllős (County Baranya, H). Statuette of a triumphant rider tövében a jellegzetes, díszítetlen, gyűrű alakú széles felület) alapján a szobor a Kr. u. 2. század közepénél nem lehet korábbi. Az észak-pannoniai hadsereg és városi közösségek szoborállítási szokásait“’5 * és anyagi lehetőségeit figyelembe véve pedig a 3. század középső évtizedeinél későbbre sem keltezhető. Ebben az időszakban számos lehetőség kínálkozik a lovas szobor felállítására, amelyek közül itt csak a legvalószínűbbeket említem. Róma városában nem szükségszerűen, de egy határmenti helyőrségben vagy városban egy triumfális lovast ábrázoló nagybronz szobrászati alkotás feltétlenül szokatlannak és különlegesnek számított. Ez vonatkoztatható felállításának indítékára is, amely ugyancsak kivételes alkalommal, talán egy konkrét esemény kapcsán történhetett. Ebben az alkalomban leginkább egy katonai győzelmet sejthetünk, amelynek egy triumfális témájú szoborral állítottak emléket. (A győzelmi emlékmű azonban akár egy lovas szoborral koronázott arcus is lehetett, hasonló, mint idősebb Drusus via Appián épített diadalíve.) A szóba jöhető időszakban ez a győzelem leginkább Lucius Verus parthus vagy Marcus Aurelius és Commodus északi háborúinak egyik eseményével hozható kapcsolatba. Az utóbbi hadjáratok egyik fő támaszpontját éppen Brigetióban építették ki. Egy további érv is felhozható e lehetőség mellett. Aquincumban és Brigetióban ugyanis előkerültek olyan crustulumok, amelyek Lucius Verust vagy Commodust biztosan, Marcus Aureliust pedig feltételezhetően győzedelmes lovasként ábrázolták.100 (5. tábla) Ezeknek a jeleneteknek közvetlen előképe egy konkrét győzelem kapcsán helyben felállított szoborcsoport is lehetett, amelyek főalakja a császárt mint triumfáló lovast ábrázolta. Nagy Sándort közismerten példaképének tekintő Caracalla107 esetében ugyancsak felmerülhet, hogy (talán Kr. u. 213-as látogatásának alkalmára) olyan (győzelmi?) emlékművel akartak a kedvébe járni, amelyen az alamannok felett néhány hónappal korábban győzelmet aratott császárt személyiségéhez jól illő, személyes virtusát kiemelő agresszív beállításban, félreérthetetlenül Alexandrosként ábrázolták. J. Bergemann szerint a császár porolissumi szobrának fennmaradt töredékei győzedelmes lovast ábrázoló szoborként is rekonstruálhatók.108 Nem lehetett véletlen a szobor típusának megválasztása, mivel ezen a császárt győztes uralkodóként ábrázolták egy olyan beállításban, amely kivételesen drasztikus és egyértelmű formában mutatta az ellenség feletti abszolút főlényét, az invictissimus és triumphator semper et ubique victor császár ideáját. Ezt a félreérthetetlen üzenetet a magasan, ágaskodó lován ülő győzedelmes császár és a legázolt, földön fekvő gyalogos (vagy lovát vesztett) barbár közötti kontraszttal fejezték ki. A kiszolgáltatott ellenségnek ebben a pozícióban semmi esélye, hiszen a lándzsa már mellkasának szegeződött és a következő pillanatban átjárja testét. Az eredetileg Brigetióban felállított emlékmű a birodalom határvidékén Róma császárainak nagyságát, hatalmát és legyőzhetetlenségét demonstrálta nemcsak a helyben szolgáló katonák, hanem a településen megforduló barbárok számára is. 104 Pannóniában amúgy is kivételesnek számít magánszemélyek (városi tisztségviselők, patronusok) vagy birodalmi tisztségviselők szobrokkal való megtisztelése. Ezek szinte teljesen hiányoznak. (MRÁV 2003, 346.) Az előkerült bázisfeliratok és szobortöredékek sorában egyértelműen a császárokat ábrázoló szobrok dominálnak. (MRÁV2003,337-344.) 94 105 MRÁV 2003,337-348; MRÁV 2006-2008,114-126. 106 KUZSINSZKY1932, 237-240; FACSÁDY1996, 22-24. 107 Dió 78, 7-8; 18, 1; Her. 4, 8; 1, 6-7; HA vita Ant. Caracalli 2, 1-2; Aur. Vict. Ep de Caes. 21, 4. Vö.: MRÁV 2000, 84-85. 108 BERGEMANN 1990, 66, Kat. Nr. P16.
