Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Mráv Zsolt: Egy különleges császárrkori bronz lovas emlékmű töredéke Azaum/Odiavum Auxiliáris Castellumából (Almásfüzitő, Komárom-Esztergom megye)
Mráv Zsolt elég csak a Tiberius kori cartocetói szoborcsoport két lovasára (Ancona, Museo Nazionale Archeologico)39 40 41 42 vagy Marcus Aureliusnak Róma városában álló híres lovas szobrára utalni. Éremképéből és leírásából arra következtethetünk, hogy Domitianus Forum Romanum közepén győzelmi emlékmű gyanánt felállított kolosszális lovas szobra (equus Domitiani) sem a triumfális lovas ábrázolási sémáját követte, hanem a hagyományos római lovas szobrokét.4" így ábrázoltatta magát nem sokkal később Traianus is a farum Traiani közepén, ugyancsak egy háborús győzelemre emlékező lovas szobron. Mindezen fejlődési tendencia ellenére tagadhatatlan, hogy a nagyszobrászati alkotások műfajában a hellénisztikus típusú győzedelmes lovas ábrázolások a császárkor teljes időszakában fennmaradtak, és a statikusan lépő szobrok sémájával párhuzamosan tovább éltek. Ezt a népszerűséget talán néhány Caesarhoz és Augustushoz köthető, meghatározó jelentőségű lovas szoborra vezethetjük vissza. Ilyen lehetett Caesarnak a farum Iulium közepén felállított lovas szobra, amely annak ellenére, hogy nyom nélkül elpusztult, Statius „Silvae” című művében fennmaradt utalások alapján mégis nagy biztonsággal rekonstruálható.4' Statius Caesar lovas szobrát kontrasztba állította egy másik, tér közepére helyezett szoborral, a Forum Romanumon álló kolosszális méretű equus Domitianival.4Z Caesar szobrának azonban — Domitianuséval ellentétben — nem a mérete volt a különlegessége (ebben ugyanis lényegesen elmaradt Domitianus szobrától), hanem felállításának és ábrázolásának módja. Az utóbbi kapcsán Statius egyértelműen Lysippos Nagy Sándor szobrára utalt, amely itt Caesar arcát viselte. Ez nem egy ismeretlen eredetű Alexandras lovas szobor fejének Caesar fejével való lecserélését jelenti, hanem Statius költői eszközökkel így írta le a szobor típusát. Mindezek alapján valószínű, hogy a farum Iulium központi lovas emlékműve Alexandros-Caesart dinamikus és agresszív hadvezérként bemutatva győzedelmes lovasként ábrázolta.43 Ez a beállítás pedig mind a lónak, mind lovasának mozdulatát tekintve valóban ellentéte az equus Domitiani kompozíciójának, ahol a császár fenséges testtartásban ült a legyőzött Rhenus felett nyugodtan léptető lován. A teljesség igényével lássuk a császárkorra keltezhető további példákat, amelyek segítenek az almásfüzitői töredék értelmezésében is. 39 STUCCHI1988. 40 THOMAS 2004,27-28, Fig. 5. 41 SIEDENTOPF 1968,34-35; BERGEMANN 1990, 41-42, 160, Kat. Nr. L 22. 42 Stat. silv. 1, 1, 84-90: a vonatkozó Statius szöveghely Muraközy Gy. fordításában: (az equus Domitianinál) „Hitványabb az a ló Caesar Fórumán, Latiumnak \ őre, Dione háza előtt, mit Pella urának \ készítettél, Lysippus, s mely utóbb - a lovasnak \ mint ámult nya-Augustus posztumusz lovas szobra Augstban (8. kép) Az Augustus által alapított Augusta Rauricában (Augst, CH) egy beolvasztásra előkészített nagybronz szobortöredékekből álló 3. századi depólelet — férfi és női statuae pedestres mellett — két lovas szobor töredékeit is tartalmazta. A nagyobbik, megközelítőleg másfélszeres életnagyságú lóból a fennmaradt töredékek alapján B. Janietz egy ágaskodó lovas szobrot rekonstruált.44 Ez a ló némileg eltér az ágaskodó ló hellénisztikus típusától abban, hogy farkát — amennyiben valóban ehhez a lóhoz tartozik — e kompozíciónál szokatlan módon, a léptető lovakra jellemző, lefelé álló tartásban ábrázolták. A megszokottól eltérő mozdulatot követ a lóhoz rendelt, ugyancsak másfélszeres életnagyságú lovas, a városalapító Augustus testtartása. A császár nem lándzsáját emelő, páncélba öltözött harcoló hadvezérként üli meg lovát, hanem — az Égei-tengerből előkerült, Athénban őrzött szobrához hasonlóan — nyugodt testtartásban. Ez ugyan erős kontrasztot képez a ló dinamikus mozgásával, de nincs okunk kétségbe vonni össze-8. kép: Augusta Raurica (Augst, CH). Augustus lovas szobra, amelyet egy Kr. u. 3. századi depóleletben megőrződött bronz szobortöredékek után rekonstruáltak (JANIETZ2000,187, Abb. 274 után) Fig. 8: Augusta Raurica (Augst, CH). Over-life-sized equestrian statue of the town founder Augustus reconstructed from the bronze statue fragments discovered in a 3"1 century cache (after JANIETZ 2000,187, Abb. 274) ka! - Caesar arcát hordta. Kifárad nézve szemünk, hogy mily fentről néz erre a másik; \ és ki van oly bárgyú, ki tagadná, látva e kettőt: \ annyi, akár uraik, paripáik közt a különbség?”Lásd még: id. Plin. Nat. Hist. 8,154; Suet. Iui. 61,1. 43 MUSCETTOLA 1987, 43-44; RUCK 2001, 224-225; RUCK2007, 73-74. 44 JANIETZ SCHWARZ-ROUILLER 1996, 38-42; JANIETZ2000,176-177,187, Fig. 274. 88