Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Mráv Zsolt: Egy különleges császárrkori bronz lovas emlékmű töredéke Azaum/Odiavum Auxiliáris Castellumából (Almásfüzitő, Komárom-Esztergom megye)
Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 17 (2011) 81-132. Egy különleges császárkori bronz lovas emlékmű töredéke Azaum/ Odiavum auxiliáris castellumából (Almásfüzitő, Komárom-Esztergom megye) Mráv Zsolt Róma császárai és a tartományok hadserege, illetve lakossága közötti összetett kapcsolatrendszer sok információt hordozó forrásai az uralkodók provinciákban felállított szobrai és azok feliratos talapzatai. A császárszobrok egyik látványos típusát alkották a lovas szobrok, amelyek a megtiszteltetések rangsorában és egyben költségeiben is a statuae pedestres fölött álltak.2 Általánosságban a császárszobrok negyede lehetett statua equestris,3 de a bronzból öntött szobrok értékes fémanyaga miatt — a Róma városi Marcus Aurelius lovas szobor és néhány Vezúv-városból származó emlékmű kivételével — ezek jórészt megsemmisültek, beolvasztásra kerültek vagy csak kisebb-nagyobb, gyakran nehezen értékelhető' töredékeik maradtak fenn. Jelentősége van ezért minden olyan új szobortöredéknek, amelyről nagy biztonsággal eldönthető', hogy a megtiszteltetések ezen kiemelt típusához tartozott. A pannoniai tartományok nagybronz szoborleleteinek feldolgozását célzó kutatásaim során bukkantam a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum régészeti kiállításán egy minden felirat nélkül kiállított, még közöletlen monumentális szobortöredékre. A tövében letörött lófarkat ábrázoló „rejtélyes” szobordarabról már első látásra kiderült, hogy szokatlan formája miatt olyan lelettel állunk szemben, amely kiemelkedő jelentőséggel bír nemcsak a pannoniai, hanem a Római Birodalom területén előkerült nagybronz szobrászati alkotások között is. A szobortöredék ugyanis lelőhelyén vagy annak közelében egy különleges és ritka típusba tartozó életnagyságú császárkori lovas szobrot feltételez. A tanulmány elsődleges célja ennek a leletnek a közlése és értékelése, valamint a császárkori lovas szobroknak egy ritka, hellénisztikus eredetű típusának az elemzése. A tanulmányhoz csatolt első appendixben sor kerül a pannoniai lovas szobrokra vonatkozó ismert adataink (szoborbázisok, szobortöredékek) előzetes összefoglalására is, a második appendixben pedig a pannoniai tartományokból előkerült nagybronz szoborleletek első, teljességre törekvő listája olvasható. AZ ÉLETNAGYSÁGÚ BRONZ SZOBORTÖREDÉK ISMERTETÉSE Lelőhely Almásfiizitő-Foktorok, Azaum/Odiavum auxiliáris castelluma.4 (1. kép) (A lelőhely ma az egykori Almásfüzitői Timföldgyár VII. számú vörösiszapzagytározója alatt fekszik. Lelőhelyének hitelesítésére, újabb töredékek előkerülésére ezért a közeljövőben aligha számíthatunk.) Lelőkörülmények 1972-ben került elő Bíró Endre ásatásán a castellum területén. Megtalálásáról csak rövid ásatási jelentések számoltak be,5 amelyek nem alkalmasak ' Itt köszönöm meg mindazon kollégák szíves segítségét, akik a különböző múzeumi gyűjteményekben őrzött pannoniai lovasszobrok töredékeiről a fotókat rendelkezésemre bocsátották: elsősorban László Jánosnak (KDMM), valamint Franz Humernak és Eduar-d Pollhammernek (MC); Odor Jánosnak (WMMM); Ante Rendic-Miocevicnek és Ivan Radman-Livajának (AMZ). Köszönöm továbbá Merczi Mónikának (EBM), hogy a Kcülay-gyűjtemény nagybronz szobraira felhívta figyelmemet és Fazekas Ferencnek (PT), hogy néhány hiányzó szakirodalom beszerzésében segítségemre volt. 2 A császárkori lovas szobrokhoz összefoglalóan: ROQUES DE MAUMONT 1958; BERGEMANN 1989, a szobortöredék castellumon belüli pontos lelőhelyének és kontextusának meghatározására. Azt sem tudjuk, hogy a lelet a Bíró által feltárt felületek valamelyikén került elő, vagy a castellumon belül máshol történt földmunkák során. Az ásatás dokumentációja elveszett, sem az MNM, sem a KDMM adattárában nem található. Őrzési hely KDMM, ltsz.: 2011.95.1. (Most a múzeum állandó kiállításának római termében, falra erősítve látható.) 63-74; BERGEMANN 1990; BERGEMANN 1992, 315-324. A lovas szobrok posztamenseihez a conventus Tarraconensisben: ALFÖLDY 1979, 103, 111, 287, 369, 420. A regio X Italiae területén: ALFÖLDY 1984, 25, 26, 36-39,58-59, 65. A feliratos talapzatokhoz összefoglalóan: BERGEMANN 1990,119-154. 3 Ezt az adatot lásd: H0JTE 2005,35, fn. 54. 4 Azaum/Odiavum castellumához lásd: BÍRÓ 1976, 38- 39; VISY 1989, 57-58; VISY 2000, 37-38; HORVÁTH 2003, 80-82; TÓTH 2009, 44-45, 51-52. A vicushoz összefoglalóan: HORVÁTH 2006, 82-85. Új feliratok: KOVÁCS-LŐRINCZ 2010, 277-287. 5 BÍRÓ 1973a, 262; BÍRÓ 1973b, 28. 8l i i
