Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből
Merczi Mónika nyugatra előfordulása szórványos: Noricumban egy kis töredék432 valószínűsíti jelenlétét, egy britanniai lelet433 esetében pedig panonniai eredetet tételeznek fel.434 E változatba sorolható fibulák igen egységes megjelenésűek: a tagolatlan fibulatest keresztmetszete minden esetben háromszögletes, a fejrész a hátoldalon sok esetben visszahajlik, a kizárólag keresztben álló, profilált tűtartó nem közvetlenül a fibulatest végén foglal helyet, a lábrészt lezáró talphoz gömbölyded vagy kúpos gomb kapcsolódik. A csuklókarok keresztmetszete kör alakú vagy szögletes (facettált) lehet. Két eddig nem említett, ismeretlen lelőhelyű fibula435 esetében a fej elülső peremét egy, a fibulatest felső oldalát közvetlenül a tűtartó mögött három gömbölyű gomb díszíti, amire sem Pannóniában, sem Felső-Moesiában nem volt példa. C/3. változat (Kát. Nr. 161) Noha a változatba sorolt 161. számú brigetiói fibula is csuklós zárszerkezettel készült, a tű tengelyét nem csuklókarok, hanem egy díszítetlen, nyolcszögletes keresztmetszetű, teljesen zárt tok rejti. A fibulatest — a B/16. változathoz hasonlóan — kengyel- és lábrészre tagolódik. Közülük a felső oldalán díszítetlen, keresztmetszetben téglalap alakú kengyelrész szalagszerű, amely a tok mögött ívelten visszahajlik és a kengyel hátsó szakaszával egyesülve egy pelta alakú áttörést hoz létre. A lábrész a kengyelnél keskenyebb, keresztmetszete trapéz alakú, és ugyancsak trapéz alakú, peremén rovátkolt talpban végződik, amelyhez rövid nyélen ülő gömbölyded gomb kapcsolódik. Díszített tűtartója keresztben áll. A fibulához a zárt, facettált tokkal kombinált sajátos csuklós zárszerkezet miatt, amely talán a tokba rejtett rugó és a csuklókaros zárszerkezet közötti átmenetnek tekinthető, az eddig közzétett 432 KROPF-NOWAK 1998-1999, 115, Taf. 45, 239. Ausztriából, de pontosabban nem ismert lelőhelyről: HATTATT1987, 375, Fig. 123,1402. 433 Suffolk: HATTATT 1985, 66-68, Fig. 28, 339. 434 Ismeretlen lelőhelyű darab: HATTATT 1987, 270, Fig. 84,1239. 433 HATTATT 1982, 168, Fig. 71a, 175a; HATTATT 1985, 66-68, Fig. 28,340. 436 JOBST 1975, 62-63, 12/E változat; GUGL 1995, 39, ísj/i változat. 437 GUGL 1995, 69, Fundliste 5, Nr. 3-8: Palling, Lois, Lauriacum, Ovilava, Virunum, Flavia Solva. Welsből csak egy darabot említ, amely két továbbival, köztük egy félkész darabbal egészíthető ki: SEDLMAYER 1995, i73> Taf 16,120-121. 338 GUGL 1995, 69, Fundliste 5, Nr. 1-2: Castra Regia, Augst. 439 GUGL 1995,39,13J/2. változat. leletegyüttesekben nem lehetett közeli párhuzamot találni. Hasonló kidolgozású (pelta alakú vagy ovális áttöréssel díszített, szalagszerű kengyel és trapéz keresztmetszetű lábrész) mind a rugótokos, mind a csuklókaros térdfibulák között előfordul. A rugótokkal rendelkező darabok egy részét436 a pelta (a nyugati szakirodalomban vese-) alakú áttörés mellett hosszirányú tűtartó és egy volutaszerű tövis jellemzi, amely a kengyel- és lábrész határán foglal helyet. Gugl kutatásai alapján Noricumban437 elterjedt változatnak tekinthető, ahonnan szórványosan Raetiába és Felső-Germaniába is eljutott.438 Más leleteknél439 a szalagszerű kengyel visszahajlik ugyan, de a kengyel hátsó szakaszával nem egyesül, továbbá a lábrésztől elválasztó volutaszerű tövist egy alig kimelkedő, egyszerű borda helyettesíti. A tűtartó ennél a változatnál is hosszirányú. Egyetlen carnuntumi leletet kivéve csak Noricum területéről440 ismert.441 Ez a forma keresztben álló tűtartóval is készülhetett,442 amelyet Gugl kizárólag Északnyugat-Pannoniában443 és a vele határos barbaricumi területeken talált meg. Ezt egy daciai444 és feltételesen egy alsó-moesiai445 lelettel egészíthetjük ki. A brigetiói fibula a fibulatest alakítása alapján Gugl i3j/3 változatához áll közelebb. A csuklós zárszerkezettel ellátott darabok esetében is megfigyelhető a pelta alakban vagy oválisán áttört kengyel. Ezeknél azonban a kengyel végét lezáró borda teljesen eltűnik, helyét esetleg egy vagy több bekarcolt barázda jelezheti. Míg a rugótokos változatoknál gyakori az egyenesen elvágott talpban végződő lábrész, addig ezeknél a daraboknál a talphoz gömbölyű vagy ovális gomb kapcsolódik. Felépítését tekintve a brigetiói fibula ezekhez a csuklóskaros fibulákhoz áll a legközelebb, amelyek többnyire keresztben álló, ritkábban hosszirányú tűtartóval készültek. Mindkét forma megtalálható 440 GUGL 1995, 69, Fundliste 5, Nr. 9-15,17. A Gugl által megemlített 16. számú carnuntumi töredék esetében azonban meg kell említeni, hogy az valószínűleg inkább a B/16. változatunk képviselője volt. Virunumban egy hibás öntésű darab is előkerült: GUGL 1995, 91, Taf. 18,133. 441 Egy Tulln közeli (Freundorf) leletnél a kengyel a tok felett már alig hajlik vissza, így a fibulatest alakítása csaknem azonos B/16. változatéval: NEUBAUER 2006, 456, Taf. 5,32. 442 GUGL 1995, 40, i3j/3. változat. 443 GUGL 1995, 69, Fundliste 5, Nr. 18-20. 444 COCU; 2004,104-105,19f2 tipus, 200, Pl. LXXXI, 1246 (a rajz alapján a lábrész keresztmetszete háromszögletes). 445 GENCSEVA 2004, 108, 16e változat, 166, Tabi. XV, 2. Noha nem ott szerepel, a rajz alapján ez a fibula csuklós zárszerkezetűnek tűnik. 52
