Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Merczi Mónika

jelennek meg. Coci§ és Opreanu barbár fibuláknak tekinti az egytagú, de provinciális térdfibulákra jellemző kengyelformával készített térdfibulákat, mivel a Római Birodalomban ekkor már nem alkalmazták ezt a zárszerkezeti formát.336

A fejforma párhuzamait valóban a birodalom területén kívül kell keresni. Hasonló alakítású fejrész figyelhető meg Almgren V/8. sorozatánál,337 amelyek a mai Lengyelország területén alakultak ki, ezen belül a Visztula alsó szakaszánál és a Przeworsk-kultúra Visztulától nyugatra eső részén fordulnak elő nagyobb számban, innen jutottak el a Baltikumba, Skandináviába és a Római Birodalommal határos barbaricumi területekre is.338 így az „Einsprossenfibel”-nek is nevezett típus korábbi, keskenyebb, tagolatlan (A 120-125) és későbbi, szélesebb, kengyel-lábrészre tagolódó (A 126-131) formái is megtalálhatók Morvaország,33 ’ Szlovákia340 és Ausztria területéről341 közölt leletegyüttesekben. Pannóniában elsősorban limes menti lelőhelyekről342 főként későbbi változatait ismerjük.

A fej oldalán és a talp peremén körbefutó egyszerű vagy gyöngyfüzért imitáló ezüsthuzal-díszítés a korábbi és a későbbi formáknál is megfigyelhető, de fejformájukat tekintve fibuláink a korábbi formákhoz (A 120-121,124) állnak közelebb. Ezek a fibulák egyaránt lehettek egy- és kéttagúak, egytagúság esetén a húrt húrhorog tartotta vagy körültekert volt, a két északkelet-pannoniai fibula esetében az utóbbi megoldás figyelhető meg. A körültekert húrt azonban a pannoniai trombitafejes fibuláknál is alkalmazták.343 A típus a 2. században és a 2-3. század fordulóján volt használatban.344

336 COCIÇ-OPREANU 1998, 198, 5c típus=COCI§ 2004, 92-94,1905 típus; RIHA1979,11.

337 ALMGREN 1923, 58-61. A szerző nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a provinciális térdfibulák (A 246- 248) ezekből a formákból fejlődtek ki.

338 peSkaR 1972, 92.

339 peSkaR 1972, 92-95, Tf. 15, 5-10, 16, 1-12. (Lelőhelyeik: Veiké Hostérádky, Musov, Mikulov, Vrcholavice, Sakvice, Vávrovice, Ladná, Velatice, Hevlín, Silborice, Pavlov, Nedakonice.)

330 LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961, 115-116, Tab. Ill, 3, 5-7; !38, XX, 10 (Kosice, Besehov, Závod).

341 Bernhardsthal: ADLER-NEBEHAY FÖ 28 (1989) 217,

Abb. 796; ADLER FÖ 29 (1990) 236, Abb. 925; ADLER

FÖ 30 (1991) 279, Abb. 589; ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 641-643, Abb. 609-610; Drösing:

NEBEHAYFÖ 21 (1982) 283, Abb. 798; STUPPNER FÖ 22 (1983) 285, Abb. 501; NEBEHAY-STUPPNER FÖ 28 (1989) 221, Abb. 901; STUPPNER FÖ 28 (1989) 227,

Abb. 1010; STUPPNER FÖ 29 (1990) 237, Abb. 951,239,

Abb. 986; JEDLICKA-SCMIDTFÖ 38 (1999) 843, Abb.

556; ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 38 (1999) 841- 843, Abb. 538, 543, 548; ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 644, Abb. 635; Enzersfeld: KARLKARL FÖ 37 (1998) 779, Abb. 620; Jedenspeigen:

ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 650-652,

Abb. 727; Kleinhöflein: HASENHÜNDL FÖ 35 (1996)

Fibuláink legközelebbi párhuzamait mégsem ezek a darabok jelentik. Ugyanilyen kettősség jellemzi azt a három fibulát is, amelyek közül kettő Pannonia területén, Vindobonában345 és Carnuntumban,346 egy pedig attól északra, már barbaricumi területen, Jedenspeigenben347 került elő. Az északkelet-pannoniai leletekhez hasonlóan mindhárom fibula egytagú, körültekert húrral, a fejrész magas és ezüsthuzallal díszített, a keresztmetszetben D alakú vagy háromszögletes fibulatest noricumi-pannoniai formát mutat, szemben A 120-124 formákkal, amelyeknél a fibulatest oldalai feliilnézetben inkább párhuzamosak, és eltérő a lábrész záródása is. Az északnyugat-pannoniai leletek esetében a tűfészek a belső oldalon megerősített volt.

Az öt fibulát a kengyel-lábrész alakítása, az esetenként megerősített tűtartó alapján — a barbár sajátosságok ellenére (egytagúság, illetve magas, ezüsthuzallal díszített fejrész) — provinciális készítménynek kell tekinteni, amelyek kialakulására az A 120-124 forma volt hatással. A készítés helyeként leginkább olyan lelőhelyek (Carnuntum, esetleg Brigetio) tételezhetők fel, amelyek szorosabb kapcsolatban álltak azokkal a barbaricumi területekkel, ahol az A 120-124 formák is nagy számban tűnnek fel. A pannoniai készítés mellett szól a vindobonai ezüstfibula háromszögletes keresztmetszetű kengyele is, amely, mint korábban láttuk, leginkább erre a tartományra jellemző (B/4 változat). Ugyancsak provinciális készítménynek kell tekinteni azt a két Flavia Solvában348 előkerült és egy barbaricumi (Ringelsdorf)349 ezüstfibulát is, amelyek az előbb bemutatott öt fibulától annyiban különböznek, hogy

501, Abb. 571, 573; HASENHÜNDL FÖ 36 (1997) 847, Abb. 753; Ringelsdorf: STUPPNER FÖ 23 (1984) 301, Abb. 609; NEBEHAY-STUPPNER FÖ 28 (1989) 240, Abb. 1319; STUPPNER FÖ 30 (1991) 306, Abb. 1026, 1029, 307, Abb. 1046; ADLER FÖ 33 (1994) 582, Abb. 855; JEDLICKA-SCHMIDT FÖ 33 (1994) 583, Abb. 879; Waltersdorf an der March: ADLER-NOWAK FÖ 28 (1989) 246, Abb. 1382.

342 koVRIG 1937, 20, 64, X. t. 106-107 (Brigetio, Aquincum); PATEK 1942, 60, 243, XXII. t. 17 (Aquincum), XXIII. t. 11-12 (Brigetio), de említést tesz sisciai előfordulásáról is. Purbach am Neusiedlersee: FARKA-SCHMIDT FÖ 24-25,1985-1986, 277, Abb. 519.

343 MERCZI 2011,12/1. változat.

344 PESKAR 1972, 93-95.

345 SCHMID 2010, 40, 112, Taf. 23, 208 (anyaga ezüst). Véleménye szerint az egytagúság a provinciális eredet ellen szól.

346 FARKA-JUNGWIRTH FÖ 28 (1989) 234, Abb. 1193.

347 ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 650, Abb. 726 (a hiányos fibula a szerzők szerint kéttagú volt, de véleményünk szerint ez is egytagú lehetett).

348 KROPF-NOWAK 1998-1999, 42, 7.26 változat, 108, Taf. 37,185 (kéttagú), Taf. 38,186 (egytagú).

344 ALLERBAUER-JEDLICKA FÖ 39 (2000) 660, Abb. 786.

46