Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Marton Melinda: A mátyusházi ménes története 1824 - 1852

A MÁTYUSHÁZI MÉNES TÖRTÉNETE 1824-I852 Ló neve Fizetve Teljes ár Készpénzben (Forint) Váltóban Nyilas 474 711 1185 Superba 4I2 618 1 030 Szőnyeg 389 583 972 Csendes 335 503 838 Oronoko 300 450 750 Kartsu 300 450 750 Mistri 256 384 640 Picola 240 360 600 Socia 230 345 575 Kegyes 2I4 321 535 Alj 206 309 515 Griffin 200 300 500 Bogár 161 241 402 Cibele 131 197 328 Szarváról 2 ló ÓH 917 1528 Összesen 4 459 6689 11 148 6. táblázat: 1833-ban Iregben és Szarván vásárolt lovak17 Tab. 6: Horses bought in Ireg and Szarva in 1833 Ló neve Lovak eladási ára forintban Virág 7OO Nyakas 700 Labor 600 Huszár 500 Kintsem 500 Hólyag 500 Vadas 450 Vöfény 400 Tuba 4OO Patvar 4OO Vértes 4OO Bátor 400 Hegyes 300 Összesen 6 250 7. táblázat: Bécsben 1844. február 18-tól június 29-ig eladott lovak18 Tab. 7: Horses sold in Viena between 18 february-29 june 1844 17 MOL TEL P. 187. Birtokigazgatási iratok. Mezőlaki ura­dalom. 102. 18 MOL TEL P. 187. Birtokigazgatási iratok. Mezőlaki uradalom. 131. 19 MOLT EL P. 187. Birtokigazgatási iratok. Mezőlaki ura­dalom. 1-187. kesítettek. A ménesből eladott lovak 55%-a az Ester­­házy-uradalmakon belül maradt. Évente átlagosan két lovat adtak el Tatára és egy lovat Csákvárra. A lovak többnyire a mátyusházi ménes selejtes példá­nyaiból kerültek ki, ezeket elsősorban fuvarozásra és igás munkára vették igénybe az uradalmakban.19 * Az 1840-es években a tatai uradalomban nagy mértékben megnőtt az igény az igáslovakra, amely­nek egyrészt az volt az oka, hogy jelentősebbé vált az erdei fuvarozás, másrészt pedig az uradalomban egyre több feladat ellátása igényelt kocsit. Igáslovak­ra volt szüksége a hivatali, posta-, bor- és serhordó, kastélyban, malmoknál dolgozó és majoros kocsi­soknak is. A mátyusházi ménesből vásárolt egy-két példány mellett az igáslovak többségét az uradalom lakosságától, valamint a vidéki és pesti vásárokon szerezték be."0 A lovak iránti növekvő igény szükségessé tette az uradalmi központ, Tata közelében egy nagyobb ménes kialakítását. Ezt ismerte fel gróf Esterházy Miklós legidősebb fia, gróf Esterházy Miklós Ferenc (1804-1885), a tatai hitbizomány várományosa, amikor 1850-ben bekapcsolódott a gazdasági ügyek irányításába. A mátyusházi ménes sorsa ezzel meg­pecsételődött. A ménest Esterházy Miklós még 1852- ben feloszlatta és állományát szétosztotta a tatai és a pápai uradalom között.21 Ez a gyakorlatban úgy va-Év Uradalmakon kívül eladott Eszterházy uradalmakban eladott Összes eladott ló Tatára Csákvárra 1833 2 0 2 4 1834 O O 1 3 1835 0 1 0 1 1836 0 6 0 6 1837 3 0 0 3 1838 0 0 0 0 1839 0 0 1 1 1840 7 9 2 18 1841 3 3 4 10 1842 1 5 0 6 1843 0 6 2 8 1844 13 O 0 13 1845 5 1 O 6 1846 2 0 0 2 1847 2 0 2 4 Ossz.:38 33 14 85 8. táblázat: Lovak értékesítése 1833 és 1847között-2 Tab. 8: Selling of the horses betxveen 1833 and 1847 20 MOL TEL P. 187. Birtokigazgatási iratok. Mezőlaki ura­dalom. 1-187. 21 MOLT EL P. 198. Fase. 98. Dominium Tata. 1870. évi családi osztály 22 MOL TEL P. 187. Birtokigazgatási iratok. Mezőlaki ura­dalom. 1-100. 243

Next

/
Oldalképek
Tartalom