Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Dévai Kata: A Komárom/Szőny vásártéri ásatások római kori üvegleletei
A komárom/szőny-vásártéri ásatások római kori üvegleletei u. 3 század első harmadának végével lezárulnak az összefüggő kerámia- és éremsorozatok, az épületeket felhagyják.96 Sajnos az üvegedények legtöbb formája akár évszázadokon keresztül is használatban lehetett, ezért az üvegleletek alapján pontos datálás nem lehetséges. ÖSSZEGZÉS Elmondható, hogy a szőny-vásártéri ásatáson előkerült üvegek nagy száma bizonyítja, az üveg használata igen elterjedt volt: közönséges, mindennapi használati tárgynak számított az itt élő rómaiak között. A tipológiai, de különösképp a funkcionális kategóriákba sorolásnak köszönhetően megállapíthatjuk, hogy elsősorban asztali- és tárolóedényeket alkalmaztak, amelyek tipikus leletei a telepásatásoknak. Elsősorban poharakat és tálkákat, kisebb számban palackokat használtak az itt élők. A tálak között a leggyakoribb a félgömb alakú forma, gyakran jellegzetes vésett díszítéssel és ezeket elválasztó pálcatagokkal, de jelentős az edény falából kicsípett díszítés és a rovátkolt felszínű bordadíszítés is Az előkerült tálformák kivétel nélkül fújt technikával készültek. A poharak közül a leginkább az egyszerű, díszítetlen talpgyűrűs, függőleges falú, lekerekített peremű forma fordul elő. Különlegesen szép példányok a plasztikus rátétdíszes, magas kelyhek, amelyek rendkívül népszerűek lehettek Brigetióban, hiszen sok töredékük került elő. A palackok közül a legjellegzetesebbek a hasábos testű formák különböző mintákkal díszített aljtöredékei. Illatszeres üvegek nem kerültek elő túl nagy számban. Az előkerült ablaküvegek számából valószínűsíthetjük, hogy néhány vásártéri épület, illetve annak helyisége üvegezett ablakkal lehetett ellátva. Az előkerült néhány üvegsalak, töredék, rontott, deformálódott darab valószínűsíti, hogy valahol a közelben üveggyártás is folyhatott.97 A Kr. u. 2. században már bizonyosan gyakori volt az üvegedények használata, ezek elsősorban poharak, néhány tál töredékét, illatszeres üvegeket, néhány fazékformát és hasábos testű palackok töredékeit datálhatjuk erre az időszakra. Ezt követően látványos fellendülés következett be az üvegedények használata terén a 3. század elején, ekkorra tehetjük a vésett díszítésű félgömb alakú tálkákat, a plasztikus szálrátét díszítéssel ellátott kelyheket, de talán a patera fültöredékét is erre az időszakra datálhatjuk. Ezen különleges töredékek mellett természetesen ugyanúgy használatban maradt a tál- és pohárformák egy része, a palackok és az illatszeres üvegek is. Dévai Kata ELTE Régészettudományi Intézet Budapest E-mail: kata.devai@gmail.com IRODALOM BARAG 1967 Barag, D. P.: „Flower and Bird” and Snake-Thread Glass Vessels. Annales AIHV 4 (1967) 55-66. BARKÓCZI 1966-1967 Barkóczi, L.: Die datierten Glasfunde aus dem II. Jahrhundert von Brigetio. FolArch 18 (1966-67) 67-89. BARKÓCZI 1968 Barkóczi, L.: Die datierten Glasfunde aus dem 3-4. Jahrhundert von Brigetio. FolArch 19 (1968) 59-86. BARKÓCZI 1971 Barkóczi, L.: Plastisch verzierte spätrömische Glasfunde aus Pannonien. FolArch 22 (1971) 71-83. BARKÓCZI 1972 Barkóczi, L.: Spätrömische Glasbecher mit aufgelegten Nuppen aus Pannonien. FolArch 23 (1972) 69-94. 96 BORHY 2001,17. 97 2006 szeptemberében a komáromi Klapka György Múzeum és az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszéke együttműködve mentő feltárást végzett Szőnyben, a Vásártér utca 13. szám alatti telek területére eső lelő-BARKÓCZI 1981 Barkóczi, L.: Kelche aus Pannonien mit Fadenauflage und Gravierung. ActaArchHung 33 (1981) 35-70. BARKÓCZI 1986 Barkóczi L.: A 3. sz. első feléből származó vésett díszű üvegek Pannóniában. ArchÉrt 113 (1986) 166-189. BARKÓCZI 1988a Barkóczi, L.: Pannonische Glasfunde in Ungarn. StudArch 9. Budapest 1988. BARKÓCZI 1988b Barkóczi L.: Üvegleletek Brigetióból. In: (Szerk. Gombkötő G.) Komárom megye története I. H. n 1988,141-165. BARKÓRCZI 1990 Barkóczi L.: Üvegművesség. In: (Szerk. Mócsy A.-Fitz J.) Pannonia régészeti kézikönyve. Budapest 1990,151-166. helyen, ahol üvegműhely maradványai kerültek elő. Több kemence, rontott, deformált, szerszámnyomokat mutató üvegdarabok, nagy mennyiségű üvegsalak, üveggyöngyök, üvegedények töredékei láttak napvilágot. (GELENCSÉR-DÉVA t-FÓRIZS é. n.) 143
