Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Horváth István: A népi építészet átalakulása a 20. század második felében. Egy dunántúli példa
Horváts István hasonló hatást, de a vezetékes víz bevezetése38 is fontos modernizációs lépésnek tekinthető, ugyanígy a szennyvízelvezetés megoldása is nagyban növelte a lakók komfortérzetét. A fűtési mód ebben az időszakban már nem határozta meg olyan mértékben a lakáshasználatot, mint a század első felében. A korszak első felét még a fafűtés és a takaréktűzhelyek továbbélése jellemezte, a 6o-as évektől aztán - főleg az új építésű házakban - rohamosan terjedt az olajfűtés.39 A 90-es évekre aztán a palackos gáz után a vezetékes is elérhetővé vált a kocsiak számára, ennek következtében számos fűtési mód közül választhattak a lakók. A kocsi építkezési és lakberendezési szokások a 60-as évek közepétől a jövedelmi viszonyok javulásával változtak meg drasztikusan. Az általános modernizáció eredményeképpen mindenképpen egy magasabb szintre jutva cserélődött ki szinte a teljes kocsi lakóházállomány. Cserébe viszont monotonná vált, elveszítette természetközeliségét és régi harmóniáját a falu- és utcakép. Horváth István Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Esztergom E-mail: h.istvan@maiI.dunamuzeum.org.hu IRODALOM FÉL 1941 Fél E.: Kocs 1936-ban. Budapest 1941. JUHÁSZ 1968 Juhász K.: A Komárom megyei Kocs múltja és jelene. Kocs 1968. KSH 1947 1941. évi népszámlálás. Lakóházak főbb adatai. Budapest 1947. KSH 1952 1949. évi népszámlálás. Komárom megye adatai. Budapest 1952. KSH 1961 i960, évi népszámlálás. Komárom megye adatai. Budapest 1961. KSH 1970 1970. évi népszámlálás. Komárom megye adatai. Budapest 1972. KSH 1981 1980. évi népszámlálás. Komárom megye adatai. Budapest 1981. KSH 1992 1990. évi népszámlálás. Komárom-Esztergom megye adatai. Budapest 1992. VALUCH 2004 Valu ch T.: A hosszú háztól a kockaházig. In: (Szerk. Rainer M. J.) „Hatvanas évek” Magyarországon. Budapest 2004, 386-408. TRANSFORMATION OF THE TRADITIONAL FOLK ARCHITECTURE IN THE SECOND HALF OF THE 20TM CENTURY A TRANSDANUBIAN EXAMPLE ISTVÁN HORVÁTH In the second half of the 20th century the rapidly changing lifestyle of the population brought about changes in the appearance of Hungarian villages within a few decades. Instead of the traditional folk architecture - characterized by features that often varied even from village to village -, uniform socalled ’cube houses’, and later two-(or even morejstorey houses emerged. The present study traces the metamorphosis of the architecture of Kocs, a Transdanubian village, during the decades of socialist 38 A vezetékes víz ugyan viszonylag gyorsan kiépítésre került, de leginkább csak új házak építésével vezették be, 1980-ban még 123 lakás telkén nem volt víz, és körülbelül ugyanennyi háztartásban csak az udvaron volt elérhető. (KSH 1981, 617.) regime. Not only the changes of structure and floor plan are discussed but also the various furnishing styles. The traditional architecture of the village was recorded in Edit Fél’s research carried out the 1930s; we tried to reconstruct the phases of the spectacular changes of the following decades, as well as the characteristic features of the particular periods with the help of available written sources, statistical data and archival resources. Translated by Dóra Magyarfalvi 39A70-es évek elején márÁFOR töltőállomást is létesítettek Kocson, ezt elsősorban fűtőolaj árusítására hozták létre, hiszen ekkor még csupán 20-30 személygépkocsi volt a lakosság tulajdonában. 158
