Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Marton Melinda: Az Esterházyak tata-remeteségi ménesének története (1852 - 1944)
Marton Melinda A TATA-REMETESÉGI MÉNES HANYATLÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE (1897-1918) Esterházy Ferenc Esterházy Pál és Esterházy Ilona harmadik fia volt, 1859. június 19-én Trouvilleben született. Édesapja halálát követően, 1877-ben megkapta a pápa-ugod-devecseri uradalmat. Kamarás címmel rendelkezett, a katonai pályán pedig hadnagyi rangig jutott. Felesége Lobkowitz Anna Berta volt. A tatai hitbizományt és a ménes vezetését 1897-ben vette át.76 Esterházy Ferenc gróf, a tatai uradalom új ura, unokatestvére halálát követően érintkezésbe lépett a Magyar Lovaregylettel, hogy ősszel kétnapos lóversenyt rendezhessen Tatán.77 Az őszi lóversenyek azonban mégis elmaradtak. A program elmaradásának oka az volt, hogy az uralkodó, Ferenc József szeptember 12. és szeptember 15. között Tatán tartotta meg az őszi hadgyakorlatot, ennek során II. Vilmos császárt is vendégül látta a tatai kastélyban.78 Esterházy Ferenc kezdeményezésére a tatai lóversenyeket 1898-tól ismét megrendezték. Ezek megszokott nyár végi időpontját azonban a Magyar Lovaregylet június végére, július elejére helyezte át. A tatai versenyek így közvetlenül a budapesti, bécsi és alagi versenyek79 után következtek. „1898. július 3-ára íratott ki a tatai versenynap, holott éppen a tatai sportemberek tudják a legjobban, hogy ebben az időszakban a leg alkalmatlanabb a tatai illetve a tóvárosi versenypálya, rendszeres verseny rendezésére. A lótulajdonosok pedig apró-cseprő díjakért, a legjobb lovaikat nem igen teszik ki a pálya-talaj kellemetlenségeinek.”8° A lóversenyek időpontját a Magyar Lovaregylet azonban a fenti érvek ellenére sem változtatta meg. Tata mégis megmaradt „kis magyar Newmarketnek”. Esterházy Ferenc a legismertebb trénerek istállóit részben átalakíttatta, részben pedig újjáépíttette, a század végén Tatán évente átlagosan 285 lovat idomítottak.81 Az 1898-as év kiemelkedő eseménye volt, hogy megalakult Tatán az Országos Lovász Segélyegylet.82 A következő évben ismét júliusban rendezték meg a lóversenyt. Az 1899-es lóverseny nevezetessége volt, hogy Tatán próbálták ki először az új startgépet 20 ló indításával.83 A lóverseny mellett az 1899-es év fontos eseménye volt a berlin-tatai messzehajtó verseny 70 ESTERHÁZY 1901,165. 77 Tata-Tóvárosi Híradó 18. évf. 48. sz. 1897. augusztus 7. 78 Vasárnapi Újság 44. évf. 37. sz. (1897) 602. T? FEHÉR-TÖRÖK 1977, 62. 80 Tata-Tóvárosi Híradó 19. évf. 25. sz. 1898. június 18. 81 Tata-Tóvárosi Híradó 19. évf. 25. sz. 1898. június 18. 82 Tata-Tóvárosi Híradó 19. évf. 5. sz. 1898. január 29. 83 Tata-Tóvárosi Híradó 20. évf. 27. sz. 1899. július 15. 84 Tata-Tóvárosi Híradó 22. évf. 25. sz. 1901. június 22. 85 Ebben az időszakban a minimum bevétel 800 korona, míg a maximum bevétel 12 000 korona volt. A számítások alapján nagy valószínűséggel átlagosan 3500 korona volt lóversenyenként a belépőjegyekből szároktóber 16. és október 21. között. Esterházy Ferenc a Magyar Lovaregylet támogatásával 1901 és 1903 között kétnapos lóversenyeket rendezett Tatán. A két nap során 12 versenyszámot tartottak.84 Az utolsó lóversenyre 1904-ben került sor, de ez már csak egynapos volt. A lóversenyeken 1898 és 1904 között a korábbi időszakhoz hasonlóan 2-3000 fő volt jelen. Ajegyek áráról tudjuk, hogy az első osztályú jegy 6 korona, a másodosztályú 2 korona, míg a harmadosztályú 40 fillér volt.8'7 A tata-remeteségi ménesben Esterházy Ferenc folytatta a magasvérű félvér- és angol telivértenyésztést. A ménesben a kisbéri ménes törzsménjei mellett Angliából vásárolt mének fedeztek. A ménesben 1903-ban Lustkandl (Beauminet-Crosspatch) angol telivér mén fedezett. A ménes állománya 1903-ban 30 lóból állt. Ebből 14 angol telivér anyakanca volt. Az egyéves csikókat szakképzett trénerek idomították.86 1898 és 1909 között Esterházy Ferenc irányítása alatt összesen 427 990 koronát nyertek a lovak, az éves átlagnyeremény 47 554 korona volt. A kategóriákba csoportosított tíz istálló és a versenypálya összesen 27 alkalmazottat igényelt. Az istállók személyzetének fizetése 1898-ról 1900-ra 2,6- szeresére emelkedett. A versenypálya személyzeti költsége a vizsgált időszakban háromszorosára nőtt. A költségek folyamatos emelkedése ennek ellenére mégsem magyarázza azt a tényt, miért csökkent le a 205 lóval megalapított és 1892-ben még minimum ill lóval rendelkező ménes állománya 30 darab lóra. Tény azonban, hogy Esterházy Ferencnek az apja után 1877-ben örökölt pápa-ugod-devecseri uradalmában is volt egy angol telivérménese. A devecseri ménes állománya pedig 1903-ban 125 lóból állt a 30 darab lóval rendelkező tatai ménessel szemben.87 Esterházy Ferenc 1897 után nagy valószínűséggel a tata-remeteségi ménes állományának egy jelentős részét átcsoportosította a devecseri ménesbe. A ménes állományának csökkenését továbbá a lovak értékesítése is befolyásolhatta, ezt azonban kevés adat támasztja alá.88 A tatai lovasélet és a ménes hanyatlása Esterházy Ferenc 1909-ben bekövetkezett halálával tovább mazó bevételük. A versenyszámokban elnyerhető díjak összege 2000 és 5000 korona között mozgott. 86 PODMANICZKY1903, 82-83. 87 A mátyusházi állományból kialakított devecseri ménest 1885-ben Esterházy Ferenc feloszlatta, és egy új, angol telivérménest alapított. A devecseri ménes a székesfehérvári ménteleposztályhoz tartozott és 1903-ban 24 anyakancával rendelkezett. A ménes nagy sikereket ért el az ügetősportban. (PODMANICZKY 1903,71.) 88 így például 1901-ben Esterházy Ferenc Nachtwächter nevű lovát Auersperg és Taxis hercegek vették meg. (Tata-Tóvárosi Híradó 22. évf. 20. sz. 1901. május 18.) 148
