Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Fülöp Éva Mária: Feljegyzések a halászatról. Adatok a tata-gesztesi Esterházy-uradalom mesterséges tavi halgazdálkodása 18 - 20. századi történetéhez
Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei ló (2010) 107-124. Feljegyzések a halászatról Adatok a tata-gesztesi Esterházy-uradalom mesterséges tavi HALGAZDÁLKODÁSA l8—20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ Fülöp Éva Mária „Mert valaminthogy a szép leány különb-különb színű szép virágokból, fejérből, veresből, sárgából, kékből köt magának ékes koszorót, azonképen az irgalmas Isten a mi esztendőnket, mint valami becsületes személyt, különb-különbféle jótéteményekből fűzött koszoróval ékesíti meg, midőn az esztendőnek minden fertáljának, holnapjának és hetének kiváltképen való ajándékokat rendelt; a hegyeken, mezőkön, kerteken, halas tókon, folyó vizekben, istállókban."' A tata-gesztesi Esterházy-uradalomban az 1740- es években kialakított mesterséges tavi halgazdálkodásról 1985-ben tettük közzé tanulmányunkat.* 2 A természetes vízi, folyami halászat mellett az országban szinte példa nélküli módon működtetett gazdasági ágról írottak elsősorban a néprajz, de a történettudomány körében is visszhangot váltottak ki, hiszen hasonló üzemágról a közeli cseh nagybirtokokon van csak példa e korban. Az adatokat a Magyar Országos Levéltárban őrzött Esterházy-levéltárban nem elkülönített állag s nem is elsősorban a gazdasági számadások szolgáltatták, hanem a tatai birtokot megvásárló gróf Esterházy József (1682- 1748) országbíró és uradalmai régense, prefektusa, az ugyancsak galántai előnevet viselő Balogh Ferenc (1708-1765) bőséges gazdasági beszámolókat rögzítő, sőt esetenként mellékletben csak itt megőrzött számadásokat, kimutatásokat is tartalmazó levelezése. A tata-gesztesi uradalom megvételét követő, korai időszakra, főként az 1740-es évekre fontos forrásunk ez a levelezés, amelyet jól kiegészít az uradalmak gazdasági irányítását végző Balogh Ferencnek a család többi tagjával - akik valamilyen módon ugyancsak kapcsolatba kerültek az említett birtokkal —, folytatott levélváltása.3 Érdekes megfigyelni azt az érezhető különbséget, amely a birtokokat igazgató Balogh Ferencnek az ifjabb gróf Esterházy Józseftől kapott levelei mutatnak: a többi családtaggal váltott, kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapuló, a gazdasági és igazgatási ügyekre fókuszáló levelek hangnemével, ' STIRLING 1983,306. 2 FÜLÖP 1985. 3 MOL TEL P. 197. Familiaria Fase. Cili. Gróf Esterházy József altábornagy levelei Balogh Ferenchez 1741-1759; Fase. CIV. Gróf Esterházy József országbíró levelei Balogh Ferenchez 1724-1748; Fase. CV. Balogh Ferenc uradalmi régens levelei gróf Esterházy Józsefhez 1733- 1748; Fase. CVF N. 2. Gróf Esterházy József altábornagy levelei apjához; Fase. CVF N. 5. Esterházy Ferenc tárnokmester levelei Balogh Ferenchez 1745-1754; Fasc. témájával ellentétben, ezeké valamely gyermeki panaszkodásé és kívánságok előadásáé inkább. Mivel Tatán a meginduló halászattörténeti kiállítások és a felelevenített, őszi „Öreg-tavi Nagy Halászat", azaz lehalászás ünnep számba menő eseménye miatt is élénk érdeklődés tapasztalható e téma iránt,4 szükségesnek véltük mintegy adattárként is közzétenni azokat a fent említett levelekben található feljegyzéseket, amelyek a halgazdálkodás létrehozását, kibontakozását és üzemeltetését mutatják be az uradalom egyes községeiben, illetve némely uradalmi pusztán kialakított tórendszer segítségével. A közölt források alapját a tata-gesztesi uradalom halgazdálkodása adatait is megőrző, Esterházy József országbíró és Balogh Ferenc közötti levelezés jelenti. Jól kiegészítik közlésünket a pápai uradalomra vonatkozó adatközlések, hiszen a Pápa-Ugod-Devecser birtok gazdálkodása főként a 18. században sok szálon kötődött a tata-gesztesi birtokéhoz, az Esterházy család ifjabb fraknói, grófi ága dunántúli uradalmai közül. Pápát és tartozékait az 1710-es évektől Esterházy József országbíró testvérével, Ferenc tárnokmesterrel (1683-1754) együtt bírta. A birtokot testvérük, a Rákóczi-szabadságharc bukása után a fejedelmet száműzetésébe követő gróf Esterházy Antal (1678-1722) birtokfosztása után kapták adományul, a királyi donációs levél 1720-ban kelt. Pápán az összeírás szerint már ekkor létezett egy „elég nagy halastó, halakkal”.5 A későbbiek folyamán, főként azokban az években, amikor Balogh OVII. N. 3. Gróf Esterházy Károly püspök levelei Balogh Ferenchez; Fasc. CVII. N. 5. Balogh Ferenc levelei gróf Esterházy Károly püspökhöz 1762-1764. < FÜLÖP 2009,71. 5 MÓL Magyar Kincstári Levéltárak. A Magyar Kamara Archívuma E. 156. Urbaria et Conscriptiones Fasc. 82. N. 64. Conscriptio, Esterházy-féle fiskális javak. Győr, Veszprém, Zala megye. Újvári Ferenc veszprémi harmincados, 1705. január 24. IO7
