Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Mácza Mihály — Számadó Emese: Komárom 1919. évi eseményei

KOMÁROM 1919. ÉVI ESEMÉNYEI honuéds. főparancsnoktól kapta az adatokat. Nagy per lett belőle, Mezeyt akarta lehetetlenné tenni. Azt állította, hogy Mezey hamis jelentést adott ki, hogy a meghaltak szabályos harcban estek el. Bizonyítani nem tudta, a pert elvesztette, a Komáromi Lapokban is megjelentek a perekkel kapcsolatos cikkek. Szóval nemcsak ácsi csata volt 1849-ben, hanem komáromi is, 1919-ben." 4. Csevár Lajos visszaemlékezése" „Filmszerűen peregtek az események. Eltávolítottuk a hídról a drótakadályokat, a vasszerkezetről a robbanótölteteket, és ezzel megnyílt a híd az utánunk jövő vöröskatonák számára. A Győri Vagongyárból is érkezett egy lelkes felfegyverzett egység. Valamennyien fiatalok voltak. Kellő intézkedések foganatosítása után csapataink elindultak a város felé, de a Kis-Duna-hídnál meg kellett állniuk, mert az ellenforradalmi erők géppuskaössztüzet zúdítottak ránk. Nem mehettünk tovább. Pillanatok alatt sokan meghaltak közülünk. Megszálltuk az Erzsébet-sziget város felé elterülő partjait [...] céltalan puska- és géppuskapárbajt folytattunk reggelig. Ágyúzásra is sor került. A mögöttünk levő tüzérek lövöldöztek. A mieink hamarosan belőtték Komárom mellett levő Harcsáson álló hatalmas puskaporos raktárt, amely óriási robbanással a levegőbe repült, bevilágítva a fronttá lett várost. Reggel az ellenforradalmi erők Pozsonyból (Érsekújvárról - Sz. E.) erősítést kaptak és azonnal ellentámadásba mentek át. Elfoglalták a NagyDuna-híd feljáróját. Sok katonánk nem tudott idejében visszahúzódni és az ellenforradalmárok kezébe került. A terroristák kíméletlenül elbántak velük. Jobban jártak azok, akik tovább harcoltak és lehúzódtak a Duna-parton lehorgonyzott vízimalomra és egy nagy molnárladikkal visszaeveztek a túlsó partra. Én, mivel a szigetet alaposan ismerem, a kerteken keresztül jutottam el a volt Böjti (sic!) kastélyig, ahol három napon keresztül egy padláson húztam meg magam. A házban egy szlovák postás 8 Az Új Szóban jelent meg Csevár Lajos visszaemlékezése, aki a szeghordó gyerekként a komáromi hajógyárban dolgozott, majd a Dosztál cégnél tanulta a gáz-és vízszerelő mesterséget. Részt vett az első világháborúban. Leszerelése után a Tanácsköztársaság kitörése Tatán érte, ahol belépett vöröskatonának. Társaival együtt vett részt a május í-jei támadásban. Csónakkal keltek át a hídon, és elfoglalták a hídfőket. (HOLCZER é. n.) Az évszám nélküli kivágott riport a KGYM Adattárában található: 93-2000/2. 9 Sircz Magda nénivel (t2009) a komáromi iparosokat, kereskedőket, vendéglősöket bemutató kiállításunk alkalmával, 2006-ban ismerkedtem meg. Nagy szeretettel és alapossággal beszélt édesapjáról, Sircz lakott, aki polgári ruhát adott és bejuttatott a városba. így kerültem haza." 5. Tóth Zoltánné Sircz Magda visszaemlékezése'' „Édesapám, Sircz János éppen leszerelt a katonaságtól, amikor a csehek elfoglalták Észak-Komáromot. Előtte az olaszfronton volt, ahol megsebesült, a bal mellét kiszakította egy gránát. Hazakerült Tatára, ahol csatlakozott a Komárom felszabadítására induló vörös katonákhoz és munkásokhoz. Részt vett a harcokban, de szerencséje volt, mert volt Észak-Komáromban helyismerete, ezért el tudott bújni a légionisták elől. Csak napokkal később tudott visszaszökni a Dunán a túlsó pattra, majd Tatára. Itthon már azt hitték, hogy meghalt." (2. kép) 2. kép: Sircz János és felesége, Dosztál Anna 1922-ben 2. obr.: János Sircz s manzelkou Annou Dosztálovou v roku 1922 (majetok rodiny Sircz) 6. A Bartalos család naplója „Május 1. Egy örök emlékű rossz éjszaka, 3A 12 órakor elkezdtek lőni kézi gránáttal, gépfegyver, puska, később iszonyú robajjal az ágyúk is, felöltöztünk, iszonyú rossz volt hallani. 1 óra után lementünk a pincébe, ott még jobban hallatszott, 3 óra után egymásután 3 ablak kitörött, vakolat, Jánosról (1894, Tata — 1950, Komárom), aki 1921-től Dél-Komáromban épület- és díszműbádogos munkákkal, vízvezetéki és központifűtés-berendezések szerelésével foglalkozott, majd beton- és műkőáru üzemet is létesített. Részt vett a város számos közintézményének építési munkáiban. Édesapjának az 1919. május i-jei eseményekben való részvételéről természetesen már csak hallomásból tudott. 1

0 Az észak-komáromi Bartalos család naplója az ÉszakKomáromi Járási Levéltárban található, kéziratos formában. Az 1919. májusi bejegyzések ide vonatkozó részét közöljük. A kézírás miatt sajnos bizonyos részeket nem tudtunk értelmezni, ezeket kipontoztuk. 137