Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Fülöp Éva Mária: „… A tenger a mi istenünknek ama nagy halastava…” Viza, a királyi hal

...A TENGEK A Ml ISTENÜNKNEK AMA NAGY HALASTAVA..." helyére utal). A pesti oldal Vizafogó nevű részével átellenben, a szigeten került elő az Eresztvény család halat ábrázoló címerével díszített sírkő. Eresztvény Ferenc Zsigmond király udvari szakácsa volt, 1414ben kapott nemességet. A ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó kiállításán látható címer egyes vélemények szerint ugyancsak vizát jelenít meg. " EGY KIS GASZTRONÓMIA - VIZÁBÓL KÉSZÜLT ETELEK Amint a fentiekben szó volt róla, az élve szállítás kockázatos volta miatt is, a vizát szárították-aszalták, továbbá hordókban, sózott halként is értékesítették. Emellett, korai, főúri udvarokhoz köthető szakácskönyveink többféle vizából készült étel leírását is őrzik. Egy 16. századi adatra utalva Nádasdy Tamás 1560-ban így írt feleségének: „Az viza máját, ikráját és bélit épen jóikor hozák, hogy immár ebédhöz készölök vala és meghagyám minjáras az májába megsössenek."'

í

8 A 17. század „legbecsesebb halászati emlékeinek" nevezi a szakácskönyveket Herman Ottó.

9

Q Ebben a században általános volt az úri asztalokra a viza elkészítése „sülve, borsporban, vajban" vagy éppen a viza gyümölcsös lében. Keszei János, Bornemissza Anna fejedelemasszony szakácskönyvének szerzője

10

0 1680-ban 22 féle ételt ismertet, amelyet vizából készítettek!

1"

1 Szerepelt ezek között viza fekete lével, viza saját levében petrezselyemmel.

10

2 A híres, 1698ban megjelent Kolozsvári Szakácskönyv a következő ételeket ajánlja:

10

3 Viza vizalével: a sózott halat előbb hideg vízzel kiáztatjuk, a friss halhúst feldaraboljuk. Megfőzzük, megsózva állni hagyjuk. Borban fehér kenyeret főzünk és átpasszírozzuk, majd ebben ismét feltesszük a halat főzni. Fűszerezése: só, bors, gyömbér, sáfrány, méz. Viza ikra: vízben áztatott kenyérrel forró vízben főzzük, majd rá hideg ecetet teszünk rá. Némelyek vöröshagymát is vágnak bele. Viza ikra főve, más módon: elkészítése fentiéhez hasonló módon történt, de mindig vöröshagymával. Főzés közben sózták. Leszűrve, ecettel megöntve tálalták. Viza ikra főve, „oláh vagy Rácz módon": ez is vöröshagymával készült, de fűszerezték még ánizzsal, faolajjal, borssal. A VIZA MA Halászattörténetünk jeles ismerője, Khin Antal fentiekben többször hivatkozott, vizákról írott összefoglalója „Az utolsó száz év vizái" című fejezetében „Kerek száz esztendő fennmaradt viza-adatait gyűjtöttem itt egybe, legtöbbet halászoktól."

10

4 Adatai az 1857-1957 közötti időszakra vonatkoznak. A viza ebben a korszakban Pest-Baja-Paks közötti folyamszakaszon fordult elő a Dunában, a leírt esetek általában csak egy-egy halra vonatkoznak. A 19. század közepétől valóban csak egypár példány megjelenéséről tudunk, de néhány még eljutott a Duna bajorországi szakaszáig.

1 ' Halászata is átalakult, szigony vagy egyébként is használt hálók (öregháló, kecsegeháló, koca, laptuló/laptutó) segítségével történt. A 20. század végére azonban a tokfélék a kecsege kivételével csaknem kipusztultak a Felső- és Közép-Dunából, de számuk az Al-Dunában is elenyésző. KHIN 1957, 9; RUPP1868. 9

8 Nádasdy Tamás levelezése 1882, 59. Idézi: HERMAN 1887,111. 9

9 HERMAN 1887, ill. 10

0 Kötete alapjául Marcus Rumpoldus Maimban 1604ben megjelent kiadványa szolgált. 10

1 HERMAN 1887,127-129. ">-' HERMAN 1887,130. A viza immár ritkaságszámba menő zsákmányul ejtését így örökítette meg Khin: „1894 körül 5 vizát fogtak a szapi halászok karácsony táján. Pozsonyba szállították, s az ottani kereskedőnek adták el. Súlyuk ismeretlen, de 2 méternél nagyobbak lehettek, mert a kocsiról /falusi szekér volt/ hosszan lelógott a farkuk. - magam is láttam."

10

6 A vizát eleink a Duna mellett szinte valamennyi nagyobb folyóvizünkben fogták (Dráva, Tisza, Maros, Körös). A Tiszán utoljára 1953-ban fogtak vizát (Tiszakécske), azóta fogás csak a Dunából volt, a legutóbbi három: 1957 Paks, 270 cm 1972 Ercsi, 120 kg 1987 Paks, 300 cm, 181 kg Az 1987. évi fogás relikviái (a fej és részben a csontok) a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Halászati Gyűjteményében találhatók,

11

1 ahol még a következő viza halászati emlékeket őrzik: HERMAN 1887,136. "-" KHIN 1957,18-24. •°~> GUTI-PANNONHALMI2009. ">" KHIN 1957,19. " Ezt az 1987. május 16-án történt bekerülést mindeddig nem követte további gyűjteménygyarapodás a halászati gyűjtemény vizákra vonatkozó anyagában, http: //www.tankony vtar.hu 79