Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)
Fülöp Éva Mária: „… A tenger a mi istenünknek ama nagy halastava…” Viza, a királyi hal
... A TENGER A MI ISTENÜNKNEK AMA NAGY HM AST A VA..." vizekből és főként a Dunából ide hozott halakkal benépesítve/" A halászati jog alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a 12. századra a halfogás tulajdonjoggá vált, s a 14. század derekára a halászat fokozatosan a parti ingatlan tartozékává lett. A mohácsi csatáig kialakult a halászat magánjogi védelme is." A királyok adományozták a halászó helyeket és a halászokat is. A vizahalászat mindvégig királyi adomány tárgya maradt. így pl. a 12. században II. Géza (1141-1162) a győri vizahalászat 1/3-ának jogát visszaadta Szent Márton bencés monostorának, amit Kálmán király és fia, István vettek el az apátságtól. 2 8 Zsigmond király 1397-ben szabályozta a haladót, a folyókban fogott halak 1/3-át, a mocsarakban fogottak felét rendelve a királyi kamarának. 2" A halak között a viza korán feltűnik okleveleinkben. A Képes Krónika szerint I. András (1046-1060) 1053-ban Győrnél eleséget juttatott III. Henrik császár seregének, közte 50 db vizát. A hal nevét magyar szóval jelölték meg. 3" 1090-ben I. András fia, Dávid dux oklevele halászóhelyek adományozását foglalta írásba, a varsa említésével. 3 1 1230-ban IV. Béla ifjabb király a Bécshez közeli heiligenkreuzi ciszterci apátságnak évi 200 vizát adományozott (feltehetően a közeli csallóközi halászatokból): „Husones qui vocantur vizahal". A halakat a kolostor eladhatta, így jelentős jövedelemre tett szert. 3 2 IV. Béla király 1249. március 19-én kelt oklevele Szőny (Sceun) mellett vizafogó helyet említ. 3 3 (2. kép) Komárom Mátyusföldén és Csallóközben élő várjobbágyai adójában a 13. században hal, elsősorban viza szerepelt. 3 4 Komárom egyike volt az ország jelentős halászati központjainak. 3 5 A folyókban gazdag táj tartozéka a Duna, a Vág-Duna, a Nyitra, a Zsitva mellék- és holtágaikkal. A városnál egyesül a Pozsony alatt szétvált Öreg-Duna és a Gútánál a Vággal egyesült Ersekújvári-Duna. Jeles vizafogó halászok éltek Komáromban, Gután, Ekecsen, Nyárasdon. 3 6 2 6 A tavi haltenyésztés rendszere a tatai Eszterházy uradalomban majd az 1740-es években épül ki. A mesterséges tavi halgazdálkodás hazánkban egyedülálló módon jött itt létre, szakmai tekintetben a korabeli Európában élen járó halgazdálkodású csehországi nagybirtokok tapasztalataira építve. (FÜLÖP 1985.) 2 7 WELDIN 2001. 6; KECSKÉS 2006, 82. 2 8 KHIN 1957, 7. 2 9 HERMAN 1887,107. 3 0 KHIN1957, 6. Khin Antal 1951. október 15-19. közt a Lillafiired-Miskolc-Tokaj-Tiszakanyar útvonalon gyűjtött halászati emlékeket. KHIN Antal: Magyarország vizái (géppel és ceruzával írt, javított, töredékes kézirat). 1951., 1954. MMgMA IV. 365. 3' MMgMA IV. 365. 3 2 KHIN 1957, 6. A leghíresebb vizafogó helyek a csallóközi Dunában voltak: Aszód, Guta, Szap szégyéi (cége). A 16. századtól a leggyakoribb vizafogó az okleveleinkben különféle, pl. zeege, zege, zegge, zeyge, zegye, seyge, segye, szegje, szege, szégye, szegye, chege, csege, czege, czége elnevezések alatt szereplő, 3 7 cége névvel illetett építmény. 3" A cége cölöpökre fektetett gerenda, mely átfogta a vizet. E gerendához támaszkodott a sűrű karósor, amely a halnak útját állta, egy helyre tömörítve a vízfolyással szemben úszó halakat. A karósor közepén kihagyás, azaz kapu volt, ebbe állították a varsát, a hálócsapdát. A zátonyos, gázlós folyószakaszokon az ivásra vonuló vizákat két hajó közé kifeszített hálóval halászták. 3" A Komáromra vonatkozó 1249., 1383. és 1438. évi oklevelek is vizafogó cégékről szólnak. 4" Az 1383. évi oklevél Komárom és környéke számos halászóhelyének felsorolásával, a Vág-Dunán vi3 3 KECSKÉS 2006, 81. Hivatkozik: SZENTPÉTERI 1923, 903. 3 4 Adatok Rév-Komárom halászatához. VÚ 1863. X. évf. 15. sz. 1863. április 12. (hivatkozással: FÉNYES 1848, 84,1.); HERMAN 1887, 459. HERMAN 1887. „A komáromi halászat története" címmel külön fejezetet szentelt az itteni halászat története bemutatásának. 3 6 KECSKÉS 2006, 81; KHIN 1957,11. 3 7 HERMAN 1887,150. 3 8 Marsigli olasz tudós a 17. században a Dunáról írt művében közli a rajzát, hálós szerkezettel. (KHIN 1957, 13-14; HERMAN 1887, 460.) 3 9 KGYM Helytörténeti Adattár 15-2000/5. 8-10. 4 0 WELDIN 2001, 6; KECSKÉS 2006, 82. 73 2. kép: A viza élethű ábrázolása Bebek György tárnokmester címerén, 1371 (KHIN 1957, 8.) Abb. 2: Lebenstreue Darstellung eines Hausens auf dem Wappen des Schatzmeisters Georg Bebek, 1371
