Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Körösi Andrea: Visegrád 10-17. századi állatcsontleletei

KÖRÖSI ANDREA Fajok Királyi palota Palotakert Alsóvár Szarvasmarha 26% 51% 38% Juh/kecske 17% 18% 25% Sertés 21% 22% 7% Ló 0% 1% 1% Kutya 0% 1% 1% Macska 1% 0% 1% Házinyúl 0% 0% 1% Házityúk 33% 6% 25% Házilúd 2% 1% 1% 2. kép: Királyi palota háziállat csontjainak eloszlása (db) Fig. 2. Bone distribution of domestic animals at the Royal palace (pes) 1. táblázat: A Királyi palota, a Palotakert és az Alsóvár állat csont-anyagának megoszlása Table l. Royal Palace, Palace Garden and distribution of the animal-bone material discovered in the Lower Castle mindhárom egységben megtalálhatók, de az Alsóvár területén még a szamár (2 db) és a házinyúl (100 db) csontjai is előkerültek. A háziállatfajok százalékos megoszlása a három területen eltérő, de a háziemlősök közül legnagyobb mennyiségben mindenhol a szarvasmarha került elő. (1. táblázat) A Királyi palota és a Palotakert esetében második leggyakoribb a sertés, harmadik a juh. A Palotakertben a szarvasmarha aránya 51%, ami kiugróan magas a többi lelőhelyhez képest. Az Alsóvár területéről nagy mennyiségű juhcsont (2046 db) és kevés sertéscsont (617 db) került elő, ezért itt a szarvasmarha után a juh a leggyakoribb. A háziszárnyasok közül a házityúk és a házilúd jelentős számú maradványa figyelhető meg, de néhány csonttöredék jelzi a galamb, páva, gyöngytyúk és házi kacsa jelenlétét is. A Királyi palotában a házityúk aránya 33%, mely még a szarvasmarha (26%) mennyiségénél is nagyobb. A Palotakertben azonban csak kevés házityúkmaradvány került elő (6%). Viszonylag magas a házilúd csonttöredékeinek a száma, ami jól mutatja az állat gyakori fogyasztását. (1-3. kép) 1. kép: Palotakert háziállatcsontjainak eloszlása (db) Fig. 1. Bone distribution of domestic animals in the Palace Garden (pes) 3. kép: Alsóvár háziállatcsontjainak eloszlása (db) Fig. 3. Bone distribution of domestic animals in the Lower Castle (pes) A vadállatok maradványai is jelentős eltéréseket mutatnak a különböző lelőhelyek között. A Királyi palotából 8 vademlős fajt (gímszarvas, őz, vaddisznó, farkas, vadmacska, barnamedve, mezei nyúl és mókus) és 9 vadmadár fajt (rigó, örvös galamb, vetési varjú, fogoly, szárcsa, böjti réce, fácán, bagoly és barna kánya) lehetett elkülöníteni. A Palotakertből 4 vademlős faj (gímszarvas, vaddisznó, barnamedve és mezei nyúl) csontjai kerültek elő, és egyetlen vadmadarat sem lehetett meghatározni. Az Alsóvárból 6 vademlős (gímszarvas, őz, vaddisznó, róka, vadmacska és mezei nyúl) és 2 vadmadár faj (örvös galamb, fogoly) maradványai kerültek begyűjtésre. A Királyi palota és a Palotakert állatcsontanyaga közötti különbség feltehetően abból adódik, hogy a kertbe nemcsak a Palota hulladéka kerülhetett, hanem más, közelben lévő épületek hulladéka is. Az Alsóvár és a Palota lakóinak táplálkozási szokásai eltértek egymástól, amit a csontanyagban mutatkozó különbségek is jól bizonyítanak. A továbbiakban a 12 lelőhely állatcsontanyagát összesítettem és értékeltem. 40