Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Fehér Csaba: A magyar katolikus egyház helyzete az első Csehszlovák Köztársaságban (Dokumentumok Szüllő Géza felvidéki egyházpolitikájához)

FEHÉR CSABA a szervezet működésének, amennyiben ott nemzetközi szinten is igazolhatta és erősítette a trianoni Magyarország határain kívül rekedt magyar kisebbségek panaszainak, illetve követeléseinek jogosságát az európai közvélemény előtt. A magyar küldöttségek, mint a csehszlovákiai magyarságot képviselő Sziillő Géza

6, Esterházy János, Flachbart Ernő és Jaross Andor a magyar külügyminisztériummal és miniszterelnökséggel folyamatosan kapcsolatban voltak. Szüllő politikai eszköztárában a kisebbségi jogsérelmek, illetve a többség kisebbségellenes „önkényuralmának", továbbá az utódállamok által is aláírt kisebbségvédelmi egyezmények betartatásának hangoztatása mellett, az európai államokkal saját közép-kelet-európai politikai érdekeiknek nyilvános fejtegetése, vagyis azok felismertetése is szerepelt. Bizonyos értelemben bevált jóslataként is tekinthetjük azon véleményét, miszerint a nyugateurópai nagyhatalmaknak a kisebbségek irányában tanúsított közönyös, illetve alibista hozzáállása a közép-kelet-európai térséget annak a bolsevizmusnak a markába taszíthatja, amely minden európai és keresztény érték esküdt ellensége." Szüllő az 1919-es magyarországi tapasztalatok alapján hitelesen ecsetelte a bolsevizmus lényegét és a benne rejlő veszélyeket, mégis a korabeli európai politikusok inkább tartották Európa fennálló rendjére veszélyesnek az elégedetlen kisebbségeket, mint a kommunizmust. Szüllő Géza egyébként a Népszövetségben, illetve az Európai Nemzetiségi Kongresszusban csupán az európai nemzetiségi helyzetnek a többségi és kisebbségi társadalmak számára egyaránt kielégítő állapotát propagáló szervezetet látta. Sokkal inkább 6 Borsai Szüllő Géza (1872. február 5. Budapest—1957. július 28. Kisfalud) Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte. 1895-ben a budapesti egyetem jogi karán szerzett ügyvédi diplomát és doktori címet. Ugyanebben az évben részt vett a Katolikus Néppárt megszervezésében. Ügyvédi prakszisa alatt beutazta egész Európát. A magyaron kívül öt nyelven beszélt: németül, angolul, franciául, latinul és később csehül is megtanult. 1901-ben, 28 éves korában választották meg először országgyűlési képviselőnek. A Delegáció tagjaként a pénzügyi bizottságnak és a hadseregszállítást ellenőrző bizottságnak volt az előadója. Az őszirózsás forradalom, illetve a cseh megszállás idején Pozsony megyei birtokára vonult vissza. 1919ben egyik alapítója, 1925-től 1932-ig pedig elnöke volt az Országos Keresztényszocialista Pártnak. Az 1925ös csehszlovákiai parlamenti választások alkalmával szerzett első ízben képviselői mandátumot. A prágai parlamentben 1938-ig képviselte a felvidéki magyarság érdekeit. Az első bécsi döntést követően visszavonult a hozzá mért aktív politizálástól, illetve Horthy Miklós kormányzó érdemei elismeréséül a magyar országgyűlés felsőházának örökös tagjává, valamint királyi titkos tanácsossá nevezte ki. írói munkássága elismeréséül a tartotta „sóhivatalnak" tehetetlen és tehetségtelen politikusok színpadának, az ő szóhasználatával élve: „tornaegyesületének".

9 Meglátása helyes volt, hiszen a szervezetek kisebbségi bizottságainak ajánlásai nem bírtak kötelező érvénnyel az államokra nézve. Szüllő politikája tehát nem irányulhatott másra, mint arra, hogy mind az új európai rendet kialakító nagyhatalmak, mind az utódállamok nemzetiségpolitikájáról lerántsa a leplet.

1

0 Erre a feladatra kétségtelenül Szüllő volt a legalkalmasabb, hiszen szerteágazó anyaországi, hazai és külföldi politikai és közéleti kapcsolatai, retorikai képességei, félelmetes vitapartneri híre is az első sorba állították. Szüllő igazsága tudatában bátran vállalta fel a konfliktusokat, sok esetben kereste is azokat. Saját bevallása szerint is mindent lehetséges politikai eszközt felhasználva, mindent elkövetett azért, hogy destruálja a csehszlovák államot, s a kezdetektől fogva érezhető és egyre erősödő szlovák autonomista törekvéseket

11 is kihasználva elősegítse Magyarország revíziós politikáját, vagyis a trianoni békediktátum felülvizsgálatát. Az 1925. november 15-i parlamenti választások alkalmával Szüllő Géza az általa vezetett Országos Keresztényszocialista Párt nevében kijelentette, hogy továbbra is ragaszkodnak a párt Körmendy-Ékes Lajos által 1920-ban előterjesztett deklarációjához, miszerint a „...legélesebb közjogi ellenzéki álláspontot foglalja el és Szlovenszkó teljes törvényhozási autonómiáját követeli..."

1

2 Az Országos Keresztényszocialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt és a Zipser Deutsche Partéiból alakult nemzetiségi külügyi bizottság 1928. június 21-én a prágai parlamentben tartott ülésén Szüllő Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően megvonták nyugdíját, elkobozták vagyonát, és az akkor már a Győr-Moson-Sopron megyei Kisfaludon élő volt politikusnál mint a rendszer 75 éves ellenségénél, osztályidegennél rendszeresek voltak a házkutatások. (FEHÉR 2003.) I EILER 2007, 52. 8 Magyar Kisebbség 1925. november 1. — Szüllő Géza beszéde az 1925. október 14-16-án Genfben megrendezett kisebbségi konferencián. 9 OSZK Kézirattár X. Szüllő hagyaték X/27. Szüllő jelentése a Népszövetségi Ligák Kisebbségi Konferenciáiról és más tárgyalásairól. 1

0 EILER 2007, 290. I

I Szlovákia elégedetlen volt a cseh politikusokkal, mivel az 1918. május 30-án Pittsburgh-ben aláírt megállapodás szerint, valamint az október 30-án Turócszentmártonban megalakult Szlovák Nemzeti Tanács álláspontja, illetve követelése alapján is Szlovákiát Csehszlovákián belül önrendelkezés illette volna meg. 1

2 FLACHBART 1928, 329. 148